Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Az istenek sokasága

„Aki Allahban és a végső ítélet napjában hisz, az vagy jól szóljon vagy hallgas­son és aki Allahban és a végső ítélet napjában hisz, az tisztelje szomszédját. . . és vendégét." ... „Ó, ember fia! Íme míg te hozzám imádkozol és folyamodol, én megbocsátok neked mindent, amit elkövettél és nem törődöm vele akár az ég felhőiig érnek is bűneid. Ha te tőlem bocsánatot kérsz, és bocsánatot nyújtok neked. - Ó, ember fia! ha annyi bűnöd volna is, hogy a föld megtelnék tőle, azután pedig úgy je­lensz meg előttem, hogy velem nem társítasz semmi lényt, annyi bocsánatomban ré­szesítelek, hogy a föld megtelik tőle." - Ügy érzem, szaktársak, a vallások keletkezésének ősmeséiből ennyi elegendő nekünk ahhoz, hogy lássuk, kialakuljon és megérlelődjön bennünk az az igazság, hogy ebből a sok meséből semmi sem igaz. És ha majd ez a végső következtetés megingathatatlanná szilárdul bennünk, megértjük: soha nem a népnek volt szük­sége az ilyen, a helyesen gondolkodni még nem tudó embereket elkábító mesére, hanem azoknak, akik uralkodni akartak rajta ... Polányi Máté a Szabadgondolkodók Lapját hajtogatva szólt: - Ha már ennyire jutottunk, szaktársak, had olvassak el egy kis részt Dr. Specht Ágoston Földünk keletkezéséről: Ez pótlás ahhoz, amiről röviden már volt em­lítve : „ ... A föld gáztömegének folytonos sűrűsödése következtében mindinkább az izzó- cseppfolyós állapotba került, amelynek jellemző sajátsága a felette nagy hő­fok volt. Planétánk ebben a két első fejlődési állapotában önmagából szórta a vi­lágosságot úgy, hogy valamelyik szomszéd világtestről kékesnek, azután sárgásnak és végül pirosló csillagnak tűnt fel. Földünk, amely most a világosságot kizárólag a naptól nyeri, egykor önvilágító volt, tehát egy kis nap szerepét töltötte be .. . Csak a föld felülete előrehaladt kihűlése idejében vegyült össze az oxygén a hydrogénnel vízzé, úgy, hogy a földfelületre már cseppfolyós alakra hullott. A föld fejlődésének jelentős szakasza a növény- és állatvilág keletkezésével kez­dődik, amely kétségkívül a legalacsonyabb formában és sok évezred leforgása alatt jutott fejlődésének mostani fokára. Több természetbúvár kiszámította, hogy minden valószínűség szerint több mint 6000 millió év telt el azóta, amióta a föld mint önálló égitest Volger szerint csupán az előadott rétegek képződése és lerakódása 648 milió évig tartott. . . A kometák legkisebb részecskéi amelyeket mi csillag-hullásoknak látunk, 60­70 000 méter sebességgel esnek alá másodpercenként, ennek következtében a föld levegőjével erősen dörzsölődnek, izzanak és elégnek. Az amerikai csillagászok legújabb kutatása szerint minden éjszaka a messze­látó látkörében átlag 5 meteor megy át. Mivel a messzelátó csak 120 milliomod része az égboltozatnak, tehát a számítás szerint egyetlen egy éjszaka alatt a világ­űrből a földet körülvevő légtengerbe 600 millió meteor hatol be, így tehát 24 órára 1200 millió kilométer számítandó. Valószínűleg a föld és a világűr között bizonyos fajta anyagcsere van, amennyiben a föld a meteorok által a tömegéhez képest aránylag csekély növekedéshez jut és valószínűleg gázokat bocsát ki a világűrbe". - Ha már a vallásmese végén járunk és betekintettünk földünk keletkezésének ismertetésébe, pár sort had olvassak fel Büchner könyvéből is. - szólt Gubuznai Géza. - A többek közt ezt mondja Büchner: „De tegyük fel, hogy a világot csak­ugyan az isten teremtette. Hogyan van az, hogy egy tökéletes lény ilyen félszeg és tökéletlen valamit alkotott? Mért nem írta nevét lángbetűkkel az égboltozatára és 597.

Next

/
Thumbnails
Contents