Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Az istenek sokasága

ugyan: mikor belépett a templomba, az élettelen szobrok felemelkednek helyeikről s a fiú lábai elé borulnak, beszélni kezdenek és hódolatukat mutatják be neki!" Buddha szerint a szenvedésről szóló négy igazság a következő: „Az élet szenvedés. Szenvedés a születés, szenvedés az öregség, szenvedés a betegség, szenvedés a halál. Olyannal összekötve, akit nem szeretünk, szenvedés; olyantól távol lenni, akit szeretünk: szenvedés, vágyainkat megvalósulva nem látni: szenvedés, vagyis az érzéki ötféle megragadási módja mind szenvedés. A szenvedés az érzéki kívánságból származik, mely újjászületéshez vezet, melyet szenvedély hajt s ide vagy oda irányít. Szenvedést megszüntetni az érzéki kívánság megsemmisítésével, tökéletes szenvedélytelenséggel lehet. A szenvedés legyőzésére vezető útnak nyolc ösvénye van: helyes nézet, helyes gondolat, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes élet, helyes törekvés, helyes megfontolás, helyes elmélyedés. Buddha tulajdonképpeni követői a szerzetesek és az apácák, akik kiszabadítják magukat a mindennapi életből és csak az üdvösségnek élnek. Fő kötelességük a „nyolcágú út"-on való járás ... A gyülekezetet támogató laikusoktól öt parancsolat megtartását követeli: i. Élőt megölni nem szabad, z. Lopni nem szabad. 3. Tiszta nemi életet szabad élni. 4. Nem szabad hazudni. 5. Részegítő italt nem szabad inni. Aki a közönséges erkölcsnél többet akar tenni, annak még három dolgot kell megtartani: 6. Csak a szokásos időben szabad enni. 7. Táncmulatságon, dalestélyen és színházban nem szabad részt venni. 8. A testet sem kenőcsökkel kenni, sem illatosítani nem szabad. Aki ezt az utóbbi három szabályt megtartja, annak az előző öt közül a harmadikat abban a formában kell megtartani, hogy egyáltalán nem szabad közösülni. Ezzel a szerzetesi életet megelőző s ahhoz vezető erkölcsi fokra lép. A szerzetesek erkölcsi törvénye ezen a nyolc parancsolaton kívül még kettőt ölel fel: 9. Nem szabad magas vagy széles ágyban hálni. 10. Arany, vagy ezüst nem lehet a birtokában." Az iszlám előfutárai Az arabok vallása fejlettebb formában erősen az egyisten felé törekvő. A csillagok mögött az arabok az ég ura, a mennyek istene sejtelmével bírnak. Allah, a mekkakörnyéki törzsek közös istene, felülemelkedik a többieken. Ezt a sejtést csak erősítette az araboknak a zsidósággal és a kereszténységgel való érintkezése. Vannak, akik áttérnek és zsidók lesznek. Medina környékén zsidó vallású törzsek élnek. Keresztény hatás főleg északon látható. Ezeknek a vallásoknak a gondolatai élnek a hanifoknak nevezett arab kegyesekben, akik vallásos töprengéssel, bölcselkedéssel foglalkoztak és Mohammed számára előkészítették a talajt. Mohammed fellépése korszakot alkotó esemény az arab vallás életében . . . Ami Mohammed előtt van, az tudatlanság, amit ő tanít, az az igazság. Vallása az iszlám világvallás, melynek hívei négy világrészben százmillió számra vallják, hogy „nincs más Isten, csak Allah, akinek Mohammed a prófétája". Mohammed Kr. u. 570 körül született. Életének eseményeit a Koránból és a hagyományokból ismerjük: mindkét forrás idealizálja alakját és legendákat is mesél róla . . . Atyja, Abdallah, nem érte meg fia születését, özvegy édesanyja, Aminah, Mekkában szülte Mohammedet, aki hatéves korában anyját is elvesztette. Nagy594.