Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Az istenek sokasága

gondot fordítottak . . . istenképeik sem igen voltak. A shinto templomok két részből állnak. Az imacsarnok a hívek helye. Ezekben egy gong van felakasztva, amely mellett egy kötél lóg. A belépő hívő a kötél végével ráüt a gongra és tapsol, amivel magára hívja, irányítja az istenek figyelmét és elmondja imáját... a templom bekerített területén színpad is szokott lenni, vallásos tárgyú színdarabok és táncok előadására." Pár szó még a szabadgondolkodók lapjából: „A nemzeti gőg a shinto erkölcsi tanításban való fogyatékosságát arra vezeti vissza, hogy miután az emberek (t. i. a japánok) istentől származnak, azzal a képességgel jönnek a világra, hogy tudják mi a jó és mi a rossz, és tudják azt is, mit kell cselekedni . .. e vallásforma szelleme kicsit át van itatva a buddhizmussal, de eredeti jellegén nem változtat". - Én úgy értékelem, eddig az egész közül mégis csak a kínai jobban, de valamenynyire ez is megfelelőbb volna a mai kultúrembernek - állapította meg Lukács bácsi. - Igaza van, Lukács bácsi - szólt Polányi Máté. - Bizonyítására had említsek meg egy rövid ismertetést a háború előtti években megjelent Szabadgondolkodók Lapjából. A következőt említi: „A japán iskolákban nem tanítanak vallást, a gyermekeket csak általános erkölcsi fogalmakra oktatják. Az istenről vagy az égről még említést sem tesznek. A gyermekeket csak azon emberi kötelességekre tanítják, amelyek az embert emberré teszik. A konfuciánizmus, mint erkölcsi felfogás annyira a nép vérébe ment, hogy a kereszténység terjesztésének minden kísérlete hajótörést szenvedett." „Mikor jut a civilizált Európa, de különösen az elmaradt Magyarország ennyire". Ennyi tehát a rövid ismertetés. - Ügy érzem, szaktársaim, ha meg akarunk szabadulni az istennyűgtől, hasonlókká kell nevelni magunkat. És majd embertársainkat. Mivel azonban, nekünk a vallások eredetére és megismerésére nem azért van szükségünk, hogy hozzájuk igazodva benne éljünk, hanem csak azért, hogy káros hatásait ismerjük. Fő feladatunk és törekvésünk mégis csak a bennünket gyötrő gazdasági és politikai tényezők megismerése . .. - Nem szavadba akarok vágni Pista, - szólt Katona György. - Igaz, legfontosabb a gazdasági és politikai tényezők alapos megismerése. Remélem, sor kerül arra is. Hosszú a tél, munka nincs. Ha azonban van még az ősvallás meséből, ismerkedjünk vele tovább. -Van még, Katona bátyám. Ha kívánják a szaktársak, legközelebb folytatjuk. Az ind vallás. Az idő haladt. Helyzetünk nem változott. Összejövetelünkön néhányan elmondták, hiába járkáltak a tanyai gazdáknál érdeklődve, kell-e ember kukoricát morzsolni, vagy fákat nyesni, vagy bármilyen munkát végezni, nincs semmi. A községi főjegyző is csak annyit mondott: a segítségre szorulók névsorát, amit mi és az elöljáróságnál írtak össze, a járáshoz továbbította. Vigaszul csak annyit mondott: úgy gondolja, valamit készítenek az ínség levezetésére. - Ez van! - mondta Nagy József. - Ami lesz, azt majd meglátjuk. Szaktársaim hallgattak. Sovány arcukon mogorván ült a gond. Nem űzte volna el a gondűzőnek nevezett pipafüst se, ha lett is volna dohány. A dohányzást az őszi munka végzése után én is elhagytam. Mint már említettem is, a családban éltem, keresetem a közösbe adtam. Mint legtöbb rendes családban, nálunk is anyánké a családot ellátó gond. Tudva tavaszig aligha lesz olyan munka, amely pénzt jelentene. Anyámtól kérjek dohányra pénzt? Még örültem is elhatározásomnak, mert Polányi Máté és több nálam fiatalabb és néhány idősebb szaktársam is elhagyták a dohányzást. Követtek, a munkanélküli helyzet is követelte jó példámat. Hogy két éve már 588.