Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Az istenek sokasága

szeszesitalt sem ittam, ebben is követtek ifjú és idősebb barátaim is. E jó példamu­tatásomért az asszonyok is tiszteltek . . . A néhány pillanatig tartó csendben Nagy Imre szólt: - Nyilván, hogy megnyugodjunk, több csendőrt adnak a község részére. A munka nem foglal el bennünket. Azt mondom, ismerkedjünk még az ókori népek érdekes istenmeséivel. Van még belőle Pista? - Van, Nagy bátyám. A világ második legnagyobb népe India. Ma az ő vallás­alakulását nézzük meg: „Az Ind vallás legrégibb forrása a Védák. A Védák a vallás kinyilatkoztatott szentiratai . . . melyek a tudott tudást és tudományt, a gnózist foglalják össze. A Vé­dák az ind vallás bibliái. Majdnem ugyanazokkal a tulajdonságokkal felruházva, mint a zsidók szentírása a talmud és a kereszténység bibliája . . . K.e. majdnem két­ezer évvel kezdődik - de lehet korábban is. A Védák után következő irodalom a Brahmanák, melyek az áldozati előírásokat egészítik ki és sok teológiai anyagot. Manu az ind hitrege Nóéja, amit némelyek a görög Minős királlyal azonosíta­nak . .. A Védák az istenek számát rendesen 33-nak mondják. . . A Véda-himnuszban az van, hogy „Anginak 3339 isten mutatta be hódolatát... A gyakorlati vallásban csak két szempont fontos: 1. nem szabad megbántani egy istent sem; 2. az áhítatot úgy kell néhány, vagy egy istenre összpontosítani, hogy az a hivő segítségére legyen. Eredetileg természeti istenek az elemek és természeti erők megtestesülései. A Vé­dákban azonban személyenként külön életet élnek az égben (vasú), a levegőben (rúdra) vagy a földön (aditya) tartózkodnak. Ezek az istenek gyakran összefolynak egymással. Elképzelésük gyakran fantasztikus: háromlábú és többarcú, nemkülönben többkezű emberformák, fél és egész állatalakok, szörnyetegek is vannak köztük. Mel­lettük démonok, ördögök, boszorkányok és kísértetek óriási tömege." - A boszorkányok és kísértetek tehát, mint látjuk, nem a keresztény vallás talál­mánya. A katolikus hitvallásba bizonyára, mint fogalmat azért csempészték bele, hogy az ördögnek legyenek olyan megfoghatatlan, láthatatlan segítőtársai, amelyek félem­lítsék, nyugtalanítsák a hiszékeny embereket. - Na, de nézzük tovább: „Isteneik közül az őshitben gyökerezik Dyaus Pitar, a „mennyei atya", Prithivi a földanya, kinek ölébe az ember halálában visszaér és Aryaman a „nemeslelkű", akinek a jósága oly nagy, hogy annak is ad, aki nem kéri. (Belőle lett mégis a perzsa ördög!) Mitra alakja nem lép előtérbe, pedig ő a hűség és a barátság istene, annál inkább Varunáé, akit „Varuna királynak" neveznek, s aki égi várban lakik, az égbolton kocsikázik, az egész világ felett uralkodik. - Ni csak, emberek! Álljunk meg! - szólt Géza. - Itt van ni a Szabadgondolkodók Lapja, amit a múlt nap adott ide az elnök szaktárs. Ebben írja Hunya József: „Azt a két lovat, amely Illés prófátát a mennybe ragadta, kár volt átengedni a szent Mihály lováért. Ilyen pár tüzes ló megérdemelte volna a szénát, abrakot, annál is iskább, mivel a szegény embereket pénz híján - szegénységi bizonyítvány mellett ­vitték volna a mennyek országába . . ." - Biza' Géza, a Védák és a Biblia furcsa lóversenye lehetett - nevetett kis Ore György. Na dehát akkor a mennybe járás csak annyi lehetett, mint nekünk Gyomára menni. . . folytasd Pista. 15 589

Next

/
Thumbnails
Contents