Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason

közvetítési veszteség nélkül, azonnal felhasználhatták a technikumi hallgatók kép­zésében. Úgy, ahogy ezt az MSZMP tudománypolitikai irányelvei javasolják: „Fo­kozzuk a tudományok társadalmi hasznosságát... A tudományos kutatásoknak fo­kozottabb mértékben kell igazodniuk a társadalmi igényekhez: közvetlenül is szol­gálniuk kell a népgazdaság, a szocialista kultúra, az oktatásügy és az egészségügy fej­lesztését" (7). Megállapíthatjuk tehát, hogy a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum első évtizedének munkája szilárdan megalapozta az öntözéses növénytermesztési szakem­berek színvonalas képzésének feltételeit. Kiépült a három évfolyam (1969-1970) (8). Elkészültek az impozáns épületek. A tanárok oktató-nevelő munkájához szoros egy­ségben kapcsolódott a tudományos-kutató tevékenység. Következésképpen kialakul­tak a szarvasi mezőgazdasági szakoktatás - Tessedik által megálmodott - főiskolai színvonalú lehetőségei. Az új objektumok avató ünnepségét 1969. október 11-én rendezte a technikumi ta­nács. A tartalmas és sokoldalú ünnepség a felszabadulás negyedszázados évfordu­lójának eszmei alapgondolatát sugározta. Dr. Soós Gábor miniszterhelyttes ünnepi beszédében megjelölte a továbbfejlődés útját; kellő súllyal utalva a tessediki haladó hagyományok ápolásának és felhasználásának szükségességére. Az avatás egyben név­adó ünepség is volt. Tessedik Sámuel nevének használatát ez alkalommal engedélyez­te (9) a Minisztertanács. 1969. október 7-től az intézmény teljes neve: Tessedik Sá­muel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum - Szarvas. 2. A szarvasi Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kar létesítése - és az üzemmérnökképzés kezdete (1970) A magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 20/1970. sz. törvényerejű rendeletével - 1970. szeptember i-i hatállyal - megszüntette a szarvasi Tessedik Sámuel Felső­fokú Mezőgazdasági Technikumot. Egyidejűleg rendelkezett a Debreceni Agrár­tudományi Egyetem létesítéséről, illetve annak Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara Szarvason történő szervezéséről. A felsőfokú képzés átmeneti évtizede (1960-1970) alatt lényegében megérlelődtek a főiskolai átszervezés tárgyi és személyi feltételei. Ezek azonban csak az indulási alapot jelentették, ahonnan a főiskolai munka és képzés igényeinek megfelelő színvo­nalon és ütemben lehet és kell továbbhaladni. Az első tanévnyitó ünnepség (1970. szept. 7.) a lelkesedés, ugyanakkor a felelős­ségteljesebb feladatok vállalása jegyében zajlott. Jól érzékeltetik ezt az egykorú sajtó­visszhangok. „Mezőgazdasági főiskola a Körös partján" - üdvözli az új intézményt a Szolnok megyei Néplap (10). „Évnyitó ünnepség megyénk első főiskoláján" ­adja hírül örömmel a Békés megyei Népújság (11). Ez utóbbi, az ünnepi előadásokra hivatkozva (dr. Szűcs Kálmán MÉM főosztályvezető, dr. Ács Antal rektor, dr. Kovács Gábor igazgató) idézi, hogy „Szarvason rendkívüli lehetőségek adódnak az öntözéses és meliorációs üzemmérnökképzésre. A főiskola magasan kvalifikált tanári kara, a gazdag felszerelésű szertárak egész sora nyújt lehetőséget a magas szintű el­méleti oktatásra". Szélesebb gazdasági perspektívával is indokolja a sajtó a szarvasi főiskola létesí­tésének szükségességét: „A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer üzembehelyezése után, különösen a tiszántúli megyékben nagy létszámú öntözéses és talajjavítási ­577.

Next

/
Thumbnails
Contents