Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason

A főiskola tanácsterme illetve talajvédelmi - üzemmérnökökre lesz szükség. Ezt az igényt elégíti ki folyamatosan megyénk első főiskolája" (12). a) Az ünnepi gondolatok egyöntetűen a képzés további minőségi váltásának szükségességét hangsúlyozzák. A fejlődés útját a főiskolai képzés célja határozza meg: „Olyan főiskolai színvonalú, korszerű elméleti ismeretekkel és a termelés igényeit kielégítő gyakorlati jártasságokkal, valamint készségekkel rendelkező szocialista gondolkodású és magatartású öntözéses és meliorációs üzemmérnökök képzése, akik a szakosodásnak megfelelően képesek egy adott üzem öntözőtelepeinek vezetésére, öntözéses-meliorációs feladatainak ellátására és irányítására, valamint a haladó tudomány korszerű gyakorlati tapasztalatainak felhasználására" (13). Az általános öntözéses növénytermesztési képzésen túlmenően három ágazati szakosodást is lehetővé tesz a szervező rendelet, úgymint: a) öntözéses gyepgazdálkodási, b) tógazdálkodási, valamint c) vízrendezési és talajjavítási szakosítású üzemmérnöki képzést. A képzési idő a nappali tagozaton változatlanul 3 év (6 félév), a levelezőknél azonban 4 év (8 félév) (14). Lényegében tehát a főiskolai átszervezés tiszteletben tartja az alapvető tessediki törekvéseket: korszerű elméleti ismeretekkel és gyakorlati termelési készségekkel felvértezett, a társadalmi életben is helytálló, főiskolai végzettségű mezőgazdászok képzését. Különösen a gyakorlati jártasságok-készségek kialakítását célzó tessediki hagyományokat követi igen határozottan a főiskolai képzési szisztéma. A tanterv ugyanis irányelvként rögzíti, hogy a képzés időtartamának nagyobb része (55%) gyakorlati jellegű legyen: „A szaktárgyi gyakorlatok tematikáját úgy kell összeállítani, hogy 578.