Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kósa László: Néprajzi kutatások Békés megyében
evangélikus magyarok alapították, akik azonban jelentős részben eredetileg nyugat-dunántúliak voltak. Orosházáról jól tudjuk, hogy a fiatal Darvas József szépírói és szociográfiai munkákban örökítette meg hagyományos paraszti életét, 9 1 de ma elmondható az is, hogy jelenleg Békés megye néprajzilag legismertebb helysége. Ez pedig Nagy Gyula lelkes és fáradhatatlan szervező- és gyűjtőmunkájának köszönhető. Rendszeresen dolgozó munkaközösséget alakított és nevelt ki maga mellett (Szabó Ferenc, Beck Zoltán, Hajdú Mihály és mások). Tervszerűen gondolta végig, mit kell gyűjteni Orosházán és a környező községekben. A kész dolgozatokat és cikkeket előbb a múzeum évkönyveibe, majd tanulmánykötetbe gyűjtötte össze. Ö maga a földművelést választotta fő kutatási területéül. Több tanulmányban, majd külön kötetben dolgozta föl a DélAlföldre jellemző magas színvonalú paraszti gabonatermesztés különböző munkafázisait, eszközeit és ismeretanyagát. 9 2 Könyvet írt az orosházi határ Vásárhelyi-pusztájának hagyományos paraszti állattartásáról is. 9 3 A lótartásból Szabó Mihály 9 4, a kasos méhészkedésről Hajdú Mihály publikált dolgozatot. 9 0 A gabonatermesztéshez kapcsolódóan a kenyér- és kalácssütésről, 9 6 valamint az állattartás egyik kiemelkedő ágának, a sertésnevelésnek hagyományos ismereteiről és szokásairól külön tanulmányok szólnak. 9 7 A mezőváros kisipari ágazatai közül a tímárok, !l> < a seprűkötők 9 9 és subásszűcsök munkájáról olvashatunk. 10 0 A népi gyógyászat köréből Oláh Andor és Gryneaus Tamás, 10 1 a betyárvilágról a város tágabb környékére is kiterjedő figyelemmel Szabó Ferenc, 10 2 a népköltészetről ugyancsak a környező községekben is gyűjtve Beck Zoltán írt, illetőleg kis népköltési kötetet is közre adott Orosháza és vidéke folklórjából. 103 A szokásokkal és hiedelmekkel ugyancsak Beck Zoltán foglalkozott. 10 4 A tanulmányok eredményei a munka betetőzését - mint már utaltunk rá Orosháza néprajzi monográfiájának kiadását építették, készítették elő. 10 5 Nagy Gyula a helyi erők mellett budapesti és szegedi etnográfusokat is bekapcsolt a munkába. így született meg az az orosházi népi kultúra minden fontos területét fölölelő tanulmánykötet, amely - ma már tisztán látható — a megyei néprajzi kutatások számára példaadó, követésre méltó és kutatásra serkentő teljesítmény. Szarvas a békési szlovákság második legjelentősebb telepe, azonban hasonlíthatatlanul kevésbé kutatott, mint Békéscsaba és Tótkomlós. Itt is élt az a Békéscsabánál megismert hagyomány, hogy a helyismereti és egyházi írók kiterjesztették figyelmüket a népélet egyes jelenségeire is. A sorból Tessedik Sámuel munkássága emelkedik ki. 10 6 Szarvas legújabbkori paraszti gazdálkodását a bolgárkertészek kivételével nem ismerjük. 10 7 Viszonylag gazdag az irodalma az ország utolsó működő, ma műemlékként helyreállított szárazmalmának. 10 8 Egy-egy jó leírás készült a szőrtarisznyás 10 9 és szűcsmesterségről. 11 0 Ma is használható néprajzi szempontokat és ismereteket nyújt Ponyiczky Zoltán század elején készült településföldrajzi monográfiája' 11 1 Szarvas folklórja, elszórt apró adatokat kivéve, ismeretlen. Valamennyivel többet tudunk hiedelemvilágáról és szokáséletéről. 11 2 A település jelentőségéhez képest elenyészően kevés közlés és gyűjtés alapján megközelítően sem alkothatunk képet a nemrég várossá lett helység tradicionális kultúrájáról. A szomszédos Békésszentandrásról néhány régi népszokástöredéken, Gunda Béla építkezési kutatásain és egy rövid falumonográfián kívül, mely kevés néprajzi anyagot is tartalmaz, mást nem tudunk. 11 3 Nem jobb a helyzete Endrődnek sem. 11 4 484.
