Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kósa László: Néprajzi kutatások Békés megyében
sem. A város néprajzi kutatásának nélkülözhetetlen forrása." A két világháború között megjelent Cabiansky Kalendár is számos néprajzi vonatkozású anyagot publikált, parasztírókat szólaltatott meg. 7 8 E sorban kell megemlítenünk az említett helyismeret-írói hagyomány folytatóját, Dedinszky Gyulát, akinek azonban a békéscsabai szlovákok népességtörténetéről, szétrajzásáról, vallási életéről, anekdotakincséről, nyelvjárásról pályamunkaként készült tanulmányai egyelőre kéziratban vannak. Békéscsaba néprajzi képének ismerete azonban még akkor is egyenetlen képet mutatna, ha a témába vágó hírlapi cikkek sokaságát fölsorakoztatnánk. A város népi kultúráját írásaik tanulsága szerint Tábori György és Krupa András ismerik legjobban. Érdeklődésük alakulása szerint két nagy területe van kidolgozva. Tábori elsősorban a település néprajzát és népi építészetét kutatja, beleértve annak díszítőművészeti vonatkozásait is. 7 9 A csabaiak az alföldi szlovák népi kultúra egyik csúcsteljesítményeként külső képre jellegzetes háztípust alakítottak ki, melyet a múlt század második felében bekövetkezett, a népművészetet kivirágoztató gazdasági fellendülés berendezett faragott-festett bútorokkal. Méltó múzeuma ennek a háztípusnak az 1972-ben megnyitott békéscsabai szlovák tájház. 8 0 Krupa a néphit és a népszokások kutatója. Korábbi szórványos gyűjtések után 8 1 több tanulmányban 8 2 és két könyvben 8 3 összegezte eredményeit. Érdeklődése kiterjed a Békéscsaba tanyavilágából alakult községekre, a tótkomlósi, nagybánhegyesi, sőt a megyén kívül eső Csanádalberti és Pitvaros szlovákságára, mert ezeken a helyeken a csabai népi kultúra régiesebb rétegeit is meg lehet találni. Mind a szokások, mind a hiedelmek jól mutatják a békési szlovákok etnikus sajátságait, egyben a környező magyarokkal való kapcsolatait is. Valószínű, hogy Békéscsaba folklórjának tüzetesebb tanulmányozása hasonló tanulságokat kínálna, erre azonban - a tudomány kárára - eddig nem került sor. Tanulmányait, könyveit olvasva, munkabírását látva úgy véljük, Krupa Andrástól várható Békéscsaba tradicionális népéletének monografikus összegzése. 1 1 Békéscsaba paraszti kultúrájához sokban hasonló, annál azonban archaikusabb, kevésbé polgárosult a Tótkomlósé. Néprajzi vizsgálata - néhány előzményt (mint pl. Gajdács Pál községmonográfiája) nem számítva 8 0 - csak a felszabadulás után indult meg. Kutatói közt találjuk elsősorban a község szülöttét, Tábori Györgyöt, akinek munkásságából már a falu monográfiájának körvonalai bontakoznak ki, Krupa Andrást és szolvákiai szlovák etnográfusokat is. Az állattartásról, az itteni tájház kapcsán az építkezésről és a lakásbelsőről, az idénymunkások életéről és a falu őrzéséről szóló cikkek mellett 8 6, eddig elsősorban a hiedelem8 7 és szokásvilágra, valamint a népművészetre és a népviseletre esett a hangsúly. Híres és jellegzetes a tótkomlósi falfestés 8 8. A parasztviselet változásairól a jelen századból és a távolabbi múltból is vannak ismereteink. 8 9 A fémművesség és az esztergályosmesterség is képviselve van Tótkomlós népi kultúrájában. 9 0 Remélhető, hogy a Békés megyei múzeumi szervezet évkönyvének sajtó alatt levő harmadik kötete, amelyben a tizenöt évvel ezelőtti, a magyar és a szlovák szakemberek által közösen folytatott monográfikus gyűjtés végre napvilágot lát, sok tekintetben gazdagítani fogja tótkomlósi néprajzi ismereteinket. Orosháza Békéscsabához hasonlóan igen jellegzetes, határozott néprajzi karakterű parasztváros. Különállását népességének az egész Tiszántúlon páratlan eredete, valamint vallása méginkább aláhúzza. Zömében Tolna megyei eredetű 483.
