Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kósa László: Néprajzi kutatások Békés megyében

fiák készítésében, illetőleg feladatkijelölő tanácskozások rendezésében, összegező írások publikálásában is. Míg 1945 előtt egyetlen nagyon hiányos megyei bibliográfia állt a kutatók rendelkezésére,

3 utóbb több is készült. A követendő példa Orosháza monográfiájában található/' Részletes, a helyismereti könyvészet minden ágára kiterjed. Az ellenpélda a megye településeinek történetéről, illetőleg a Szarvasról szóló kötetekhez kapcsolódik, felületes, hiányos címgyűjtés.

5 Hézagpótló a mezőkovácsházi járás helytörténeti-honismereti forrásait föltáró füzet,

6 újabban pedig a megye jelentős részét érintő sárréti bibliográfia készült el.

7 Dankó Imre Gyula,

8 Tábori György Békéscsaba

9 néprajzi kutatásainak feladatait vette számba egy-egy előadás, illetőleg cikk erejéig. A Magyar Néprajzi Társaság 1961. évi gyulai vándorgyűlésének fő programpontja volt a magyarországi, elsősorban a Békés megyei nemzetiségek vizsgálatának összegzése.

1

0 Kár, hogy az ott elhangzott beszámolók nem láttak napvilágot. Az utóbbi években Szlovákiában megélénkült a külföldi szlovákok iránti érdeklődés. Ennek következtében több szlovákiai szlovák kutató figyelme terelődött a békési szlovákságra.

1

1 1971 szeptemberében a Matica slovenská égisze alatt Pozsonyban működő, külföldi szlovákokkal foglalkozó intézet (Űstav pre zahranicnych slovákov) háromnapos tanácskozást is rendezett, amelyen történészek, nyelvészek és etnográfusok a kutatások állását és feladatait tekintették át.

1

2 Mielőtt részletekbe bocsátkozó szemlénket megkezdjük, számba kell vennünk azokat a műveket, amelyek valamilyen néprajzi vagy a néprajztudomány által is hasznosítható szempontból az egész megyét vizsgálják. Ilyen munkákat viszonylag keveset találunk. A régi közgazdasági irodalom csupán közvetve szolgáltat néprajzi anyagot.

1

3 A századforduló hatalmas országos vállalkozása, a vármegyei monográfia-sorozat Békés megyei kötete nem készült el. A szomszédos bihari kötet tanúsítja, mit vesztett ezzel a mulasztással a megye múltjának ismerete. A bihari kötetnek néprajzi fejezete is készült számos, a mai Békést is érintő vonatkozással.

1

4 Bihar megye az 1930-as években is szerencsésebb volt, mert Szűcs Sándor az újabb monográfia számára megírta a néprajzi összegezést.

1

5 Megyénkben azonban még ekkor sem akadt, aki vállalkozott volna hasonlóra.

1

6 A megye egész területét pásztázó néprajzi tanulmányok valójában csak címükben ígérik az egész Békésre kiterjedő figyelmet, konkrét vizsgálataikban nem teljesítik. Ilyenek a békési táj és a Dél-Alföld gazdag betyárhagyományait föltáró folklorisztikai munkák,

1

7 melyek közül a levéltári források, a korabeli sajtó és a szájhagyomány eredményes szembesítése okán kiemelkedik a Szabó Ferencé.

1

8 Ugyancsak a folklór számára nyereség Bartók Béla Békés megyei családi és népdalgyűjtő kapcsolatainak tisztázása.

1

9 Jelentősen gyarapodtak ismereteink a betyárhagyományhoz hasonlóan a megye határain túlnyúló problémakör, a mezőgazdasági munkásság élet- és munkaviszonyait illetően is.

2

0 A megyehatárok nyújtotta keretet pontosan kitölti Lükő Gábor rövid cikke a népművészetről, amely egyetlen ebben a témában,

2

1 és Erdős Kamill komplex kérdésfeltevésével az etnográfiai szempontokat meghaladó tanulmánya a cigányokról.

2

2 A történeti, néprajzi és a művelődéstörténeti vizsgálatok sokkal inkább ragaszkodnak a közigazgatási határokhoz, mint a recens kutatások. Ezeknek köszönhető, hogy igen halványan, de mégis egyre erősödő vonásokkal rajzolódik 8 477