Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újkígyósi népballadák

Sódar Istvánné, Zsótér Ferencné és Nagy Tiborné A betyárballadák siratóival vannak rokonságban a balladás rabénekek. Sőt a törvényszék előtt álló betyár keserves börtönbeli panaszát leíró balladát irodalmunk közéjük is sorolja.

2

8 Változatunk szomorúan panaszkodó szereplője rabnő. Emiatt említjük külön. Hasonló változatot közöl a Balladák könyve is. Mivel nem ismer más változatot, mezőségi keletkezésűnek tekinti.

2

9 Az újkígyósi változat Budapestre teszi az eseményt (Elkísértek Budapestre - XIV. sz.), keletkezésének helyét illetően nincs módunk állásfoglalásra. A rabnóták gyakoriak voltak Békés megyében, elterjedtségük mértékét jelzi, hogy Kálmány többek között Csanádapácán, Pusztaföldváron, Magyarbánhegyesen stb. gyűjtött hasonlókat. Velük rokon, de újabb keletkezésű, s a műdal szöveghatása alatt íródott a Magas itt a köfalazat (XV. sz.) kezdetű.

3

0 A magyar folklórban ritka a férjgyilkosságot feldolgozó ballada. Kevésbé jelentős, inkább Arany János Ágnes asszonya nyomán tartják számon a Szalontán gyűjtött Sára asszonyt, rajta kívül még néhány közeli-távoli hasonlóságot mutató helyi ballada ismeretes.

3

1 Az általunk közölt újkígyósi változat (Elt egy szép asszonyka — XVI. sz.) egy férjgyilkos rabnő éneke, aki a kivégzés előtt az őt elítélő bíró atyjától kéri, hogy megláthassa árván maradó gyermekét. A halálraítélt az ítéletvégrehajtás előtti utolsó pillanatban kap kegyelmet. Mind a cselekménynek ez a menete, fordulata, mind a szereplők ilyen csoportosítása a ponyvairodalom vérfagyasztó történeteire emlékeztet, stílusa, nyelvezete, verselési módja félnépi alkotót feltételez, dallama műdal-utánérzésű (Egyszer egy aszszony tört be az életembe). A balladák dallamát - egy kivételével - közöljük. Sárhelyi Jenő szerint, aki magnetofonszalagról lejegyezte dallamukat, valamennyi dallam új stílusú, ill. 457.