Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: A kultúrotthon-mozgalom előzményei és kibontakozása Békés megyében

Erkel Ferenc Művelődési Központ, Gyula tés legdöntőbb feladataival. Saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy az ellenséges befolyás az üzemi és falusi kulturális munkában gyakran a politikai tartalom iránti közömbösség, az ideológiai követelmények lenézése formájában jelentkezett. Ez rendszerint párosult bizonyos nagyképű fecsegéssel a »művészet öncélúságáról« és öntetszelgő formalizmussal. Az ország első falusi kultúrotthona felavatásakor megmondjuk: az ilyen irányzatok ellen a legélesebben harcolni fogunk, s a burzsoá befolyást a kultúrmunka területéről ugyanúgy ki fogjuk szorítani, mint ahogy kiszorítottuk a politikai és gazdasági életből is. Olyan kultúrmunkát és olyan kultúrotthonokat akarunk, amely támogatja és elősegíti a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya nagy céljait. ... Az új magyar falu arculatához szervesen hozzá fog tartozni a kultúrotthon, szocialista fejlődésünk friss hajtása: élő jelképe a kultúra és a nép eggyéforrásának, annak a folyamatnak, amely a magyar kultúra soha nem látott felvirágzásához vezet. Tudósaink, íróink, művészeink minden bizonnyal meg fogják látni a kultúrotthon-mozgalomban rejlő nagy lehetőségeket és biztosítani fogják számára azt a támogatást, amelyet tőlünk népünk és pártunk e tekintetben joggal elvár. - Az első kultúrotthont az elkövetkezendő esztendőkben százával fogják követni üzemekben és falvakban az új kultúrotthonok. Fontos lépés ez előre azon az úton, hogy a kultúrát a kiváltságos kevesek monopóliumából a széles népmilliók tulajdonává tegyük."

2

3 A közreadott dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a kultúrotthonmozgalom megindítását az ország politikai, gazdasági, kulturális életében főleg 1948 után beállt változások készítették elő, illetve tették lehetővé. 444.