Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: A kultúrotthon-mozgalom előzményei és kibontakozása Békés megyében

Petőfi Művelődési Központ. Orosháza Egyértelműen megállapíthatjuk azt is, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Szabadművelődési Ügyosztálya létszámánál, politikai, szakmai képzettségénél fogva már nem volt képes a fordulat éve után a kulturális forradalomból adódó nagy feladatok megoldására. A tömegkulturális ügyeket bürokratikusán, az élettől elszakadva, szenvedélytelenül és bizonytalanul kezelték. Közismert, a felszabadulás utáni években, elsősorban az 1947, 1948-ban megrendezett kulturális versenyek hatására különösen a műkedvelő művészeti csoportok, együttesek száma országosan megnövekedett. Békés megyében elsősorban a népi tánc, az ének- és zenekarok, színjátszó és bábcsoportok tevékenysége emelkedett ki. A tömegkulturális munkában ez a nagyfokú öntevékenység és aktivitás megfelelő szakmai irányítást, képzett oktatókat, rendezőket stb. kívánt a cél és a feladatok megjelölése, a helyes műsorpolitika kialakítása érdekében. A kulturális munkára az volt jellemző Békés megyében, hogy a műkedvelő művészeti csoportok fontosabb akciókban folyamatosan részt vettek, politikai rendezvényeken, ünnepségeken, kisebb községekben, tanyaközpontokban rendszeresen műsort adtak, s egyben nagyarányú agitációs és propaganda tevékenységet fejtettek ki a párt soron következő legfontosabb feladatainak megvalósítása érdekében. Pl. az 1949. május 15-i választáson, illetve azt megelőző agitációs munkában Békés megye 463 nyilvántartott kultúresoportja működött közre. Érdemes a kultúresoportok művészeti ágankénti kimutatásába is beletekinteni. „Színjátszó 138, ebből MNDSZ 16, EPOSZ, SZIT, Diákszövetség 28, úttörő 62, MDP 12, rendőrség, VAOSZ, KIOSZ, Szakszervezet, MSZT 6, 6 44)