Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben

tagozatos nevelőnők problémája, sajátos helyzetük miatt. A nevelők és iskola­vezetők kapcsolatát a külső szervekkel előnyösnek és széles körűnek tartjuk. A tanácsokkal való kapcsolat az anyagi feltételek biztosításán túlmenően időnként az iskolai munka tartalmi elemzésében is kifejezésre jut. Igen jók a kapcsolatok a patronáló üzemekkel. Az együttműködést nem egy helyen szocia­lista szerződés szabályozza. Előfordul, hogy egyes helyeken a párt- és tanácsi ve­zetők nem, vagy csak igen ritkán látogatják az iskolát, pedig igen fontos lenne a személyes kapcsolat kialakítása sok helyen. Jó példák sorát is tapasztaltuk, ahol a személyes kapcsolaton túlmenően a párt és tanácsi vezetők gyakori ven­dégek az iskolában, olyankor is, amikor társadalmi munkában is részt vesznek. A tapasztalatok összegezéseként, az iskolavezetők, párttitkárok, pártcsoport­vezetők, szakszervezeti titkárok, úttörővezetők, munkaközösség-vezetők és be­osztott nevelők véleménye alapján megállapíthatjuk, hogy az utóbbi két évben a tantestületekben észrevehetően pozitív irányú fejlődés tapasztalható az iskolai élet demokratizmusának szélesítésében. Ennek legfőbb bizonyítéka az a megvál­tozott vezetői stílus, amely az iskolai életet érintő legfontosabb kérdésekben a ne­velőtestület egészének véleményére támaszkodik. Az iskolavezetés nemcsak igényli a testületi véleményét, hanem azt meghallgatva együtt fogalmazzák meg a felada­tokat, amelyek az iskolai munkatervben öltenek testet, és együtt dolgoznak a fela­datok megvalósításában, a munka ellenőrzésében is. E pozitív irányba ható folyamatban azonban megoldatlan problémák is van­nak még. Nem egyformán éltek a lehetőségekkel az iskolák vezetői, nevelői sem. Nem minden területen alakult ki az emberi kapcsolat, amely elengedhetetlen a vezetők és beosztottak eredményes együttes munkavégzéséhez, pedig e kapcsolat nélkül a további előrehaladás nem képzelhető el. III. FELADATAINK A DEMOKRATIZMUS FEJLESZTÉSÉBEN A jó testületi közérzet elsőszámú, legfontosabb biztosítéka az igazgató. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy minden lényeges kérdésről, ami az iskolában történik, tudjon az igazgató. Úgy gondoljuk, minden illetékes szervnek természetes mun­kafolyamatnak kell tekintenie, hogy az igazgatót folyamatosan és rendszeresen informálja az iskolát érintő kérdésekben. Az új tanácstörvény alapján az isko­lák fenntartásában egyre nagyobb szerepe van a helyi tanácsnak. El kell érnünk, hogy a helyi tanács és az igazgató között szoros, elvi alapon nyugvó munkakap­csolat alakuljon ki. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a megyében egy-két ki­vételtől eltekintve a helyi tanács vezetői lehetőségeikhez mérten kiemelt feladat­nak tekintik a közoktatás támogatását. Szükséges az is, hogy az igazgató és a nevelőtestület tagjainak megbecsülése, értékelése és tekintélye elsősorban a gyer­mekek érdekében végzett oktató-nevelő munka alapján történjen. Az utóbbi időben egy-két iskolában apró, jelentéktelen problémák rendezése kötötte le az egész tantestület energiáját. Nem tartjuk helyesnek az ilyen jelen­ségeket, mert a pedagógusok alapvető hivatását, idejét, energiáját köti le, ha egy-két renitens személy felbolygatja a testületet. Természetes, hogy ez elkerül­430.

Next

/
Thumbnails
Contents