Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben
hető legyen, ahhoz az szükséges, hogy a párt- és a szakszervezet tisztségviselői, az igazgató és nem utolsósorban a kommunista pedagógusok példamutató munkája és magatartása alapján a vitás esetekben sokoldalú, alapos elemzéssel, az igazság őszinte feltárásával és a szükséges feladatok megjelölésével rendezzék ezeket az ügyeket, igyekezzenek már keletkezésük idejében feltárni ezek negatív jellegét, s mutassank rá káros következményeikre. Nem engedhető meg egyetlen tantestületben sem az anarchizmus, hanem azt a szemléletet kell erősíteni, amelyre Kádár János elvtárs a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén 1973. február 9-én rámutatott: „a szocialista demokrácia rendet és fegyelmet is jelent, nemcsak a vita szabadságát". Amikor tehát erősítjük és mind jobban szélesíteni is akarjuk, hogy a tantestület tagjai érdemlegesen szóljanak bele az iskolai munkába, ugyanakkor tudatosítanunk kell: „a szocialista demokrácia nemcsak eszmecserék intézménye . . ., de más rendeltetése is van: a nép boldogulásának szolgálata, a szocialista célok elérésének előmozdítása." 1 3 Ügy gondoljuk, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésében elengedhetetlen ezeknek az elveknek a következetes érvényesítése, hiszen a szocialista demokrácia erejével is a közös célokat, a közös cselekvést, a szocialista eszmét akarjuk szolgálni. Az iskolai élet demokratizmusával azt kellene elérnünk, hogy olyan tantestületi légkör alakuljon ki, olyanok legyenek a pedagógusok és az igazgató, „akik számára a véleménynyilvánítás - ha kell az ellentmondás -, a termékeny viták és összecsapó nézetek légköre természetes közeg." 1 /' Véleményünk szerint csak így érhető el, hogy az igazgatók irányító munkájukban körültekintőbben vegyék figyelembe a tantestület tagjainak jogos, esetenként előforduló jogtalan észrevételét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben az igazgató szempontjából jogtalannak minősített, a pedagógus szempontjából jogosnak érzett véleményeltérésből konfliktussorozatok keletkeznek. Meggyőződésünk, ha ilyen konfliktusok keletkeznek, hiszen egyeden tantestületi közösség sem lehet mentes konfliktusoktól, a vezetőnek mindig nagyobb felemelkedettséggel kell rendelkeznie, és soha sem lehet „sértődött". Arra mindenképpen ügyelnie kell, hogy a munkáját gyengén végző pedagógus a közös célok megvalósításáról felelőtlenül ne beszéljen, hanem arra kell késztetni a közösség erejével, hogy eredményesebben dolgozzon. A demokratizmushoz ez is hozzátartozik. Az igazgatói munka javításában arra kell törekedni, hogy jobban ismerjék a tantestület véleményét. Erre, akármilyen sokrétű is az iskolavezetési tevékenység, mindig kell, hogy elegendő ideje legyen az igazgatónak, hiszen képtelen úgy irányítani, hogy ne ismerje munkatársainak véleményét ideológiai, politikai, pedagógiai kérdésekben. De ezen ismeretek nélkül lehetetlen a testületi egység megteremtése is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyenge pontja iskoláinknak az ideológiai, politikai és pedagógiai egység kialakítására tett erőfeszítés. Ma, amikor a Központi Bizottság határozata alapján számos minisztériumi intézkedés jelent meg, elengedhetetlenül szükséges, hogy egyes utasítások megvalósítását az igazgató előkészítse, kisebb közösségekben is megbeszélje. Az utasítások értelmezésére magának az igazgatónak, de a tantestület tagjainak is szüksége van. Nem elegendő csak azt mondani, hogy „végre kell hajtani", ez is szükséges, de előtte az utasításhoz adjunk oktatáspolitikai magyarázatot is. Hogy az iskolák igazgatói ennek a feladatnak eleget tudjanak tenni, szükséges, hogy a megyei továbbképzési tervben is nagyobb gondot fordítsunk az igazga5* 431
