Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben

Az iskolavezetés, nevelőtestület és a szülői munkaközösség munkakapcsolata az iskolai feladatok megvalósításának támogatásában Az iskola és a szülői munkaközösség kapcsolata az SZM-elnök és az igazgató, a választmányi tagok és az osztályfőnökök, valamint helyenként az SZM-összekötő tanár segítségével történik. Az SZM-elnökök részvétele az iskolai életben egyre gyakoribb. Következménye, hogy az iskolai munkatervet ismerik. Ennek alapján, de az iskolavezetés közreműködésével készítik el az SZM munkatervét. Egyre több az olyan iskola, ahol ez a munka arányosan oszlik meg, de méj mindig több az olyan, ahol az iskolavezetés vállalja a tervkészítés nagyobb részét. Végeredményben az önállóságra törekvés megvan az SZM részéről a tervezést és a végrehajtást illetően is. Ahol ez a törekvés nincs meg, ott az iskola és az SZM között formális a kapcsolat, különösen fogyatékos a nevelést elősegítő munkakapcsolat, holott igen fontos feladata lenne az iskolavezetésnek és a nevelőtestületeknek is a szülők pedagógiai szemléletének elmélyítése, a nevelési partnerkapcsolat erősítése. A legnehezebben megoldható problémát szinte valamennyi tantestület számára a teljesen passzív, érdektelen szülők aktivizálása jelenti. Általános az a vélemény, hogy társadalmi segítség nélkül ez nem fog sikerülni. Csak a dicséret hangján lehet szólni a szülői munkaközösségek - iskolai és osztályszinten egyaránt - tárgyi, anyagi segítségéről, amellyel az iskolai, ifjúsági szervezeti rendezvényeket segítik. (Táborozás, járőrverseny, klubdélután, stb.) Az iskolavezetés és a nevelőtestület tagfainak társadalmi funkciói, kapcsolatuk a helyi párt-, tanács és egyéb szervezetekkel Az iskolavezetés és a nevelőtestület tagjainak társadalmi funkcióit illetően különbséget kell tenni községi és városi iskolák között. A községekben működő iskolák vezetőinek is és nevelőinek is számos társadalmi funkciót kell ellátniuk, ezért ilyen irányú tevékenységük is sokrétűbb, mennyiségben is több, mint általában a városi pedagógusoké. A funkciók ellátása nem is mindenütt arányos, habár erre törekvés van, elsősorban iskolán belül, de iskolán kívül is. Sok helyen még a jövőben megoldásra váró feladat azt elérni, hogy a községi vezetők, a különböző társadalmi szervek, ne csak az iskola igazgatóját tekintsék az iskola képviselőjének, hanem arányosan, a munkát megosztva minden helyi szervezetben a tantestület egy-egy képviselője vegyen részt, annak véleményét fogadják is el a különböző szervek. Kiegyensúlyozatlanságra mutat az a megterhelési arány, mely 0-5 funkcióig terjed. Érdekességként megemlíthetjük, hogy vannak olyan iskolák is, ahol külső, iskolán kívüli társadalmi funkciója egyetlen egy nevelőnek sincs. Az is megállapítható, hogy a nők részvétele alacsonyabb a férfiakénál. Az a törekvés, amely a nők helyzetének könnyítését célozza, sok helyen a gyakorlatban is megvalósul, természetesen ott, ahol erre lehetőség van. Nehezen megoldható az alsó 5 429