Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben

Ugyanúgy befolyásolja a kapcsolatok jellegét a nevelőtestület összetétele, felelősségtudatuk, személyi kapcsolatuk, a nevelőtestület létszáma, az iskola nagysága, az épületek szétszórtsága. A demokratizmus kialakításának központi alakja az iskola egyszemélyi felelős vezetője, az igazgató. Az ő kezében összpontosulnak a felettes hatóságoktól jövő utasítások, irányelvek, neki kell a saját iskolájában levő problémák ismeretében a feladatok megoldásában dönteni. Az 1974. szeptember i-től érvényben levő Rendtartásokban ezek a feladatok jogi szabályozást is nyertek. A fentiekben vázolt helyi körülmények többféle kapcsolat kialakulásához vezetnek, illetve vezettek. Tapasztalataink alapján ezek igen eltérőek, esetenként szélsőséges képet is mutatnak. Az iskolavezetés és a nevelőtestület munkakapcsolatában 3 alapvető forma különböztethető meg: a) Ahol az igazgató és a nevelőtestület kapcsolata jó. Az igazgató messzemenően magáévá tette a demokratizmus megvalósítását, a tantestület véleményét igényli, arra alapoz. Valóban élhet a nevelőtestület a döntési, véleményezési, egyetértési jogával. b) Ahol a nevelőtestület és az igazgató közötti kapcsolat, viszony inkább adminisztratív. Az iskolavezetés és a nevelőtestület egymásról alkotott véleménye eltérő. c) Ahol az igazgató túlságosan merev, az egyszemélyi felelősséget erősen hangsúlyozó. A problémák egy részét még a közvetlen munkatársaival sem beszéli meg előre. Ugyanakkor a testület tagjai közötti kapcsolat is rideg. A munkakapcsolat a hivatalos értekezletekben és óralátogatásokban merül ki. Néhány sajátos probléma a vezetés és a testület kapcsolatában: a) Igazgatóink nagy többségének világnézeti elkötelezettsége egyértelmű. Nem ilyen egyértelmű pedagógiai képzettségük. b) Igazgatóink, különösen a községekben, túlterheltek. c) Sajátos probléma, hogy jónéhány igazgató fölött eljárt az idő, egy részük koros, fáradt, nemegyszer a nevelőtestületekben náluk pedagógiailag, szakmailag képzettebb fiatalok dolgoznak, akik koruknál fogva is fogékonyabbak az új iránt. Mi is valljuk, hogy az iskola egész politikai, pedagógiai tevékenységét, légkörét, kapcsolatát a közösséggel, társadalmi szervekkel az igazgatók politikai, pedagógiai felkészültsége, vezetési módszere és egyénisége döntően befolyásolja. Ezért nekünk azt a gyakorlatot kell támogatnunk, segítenünk, amely a legmegfelelőbb embert állítja a testület élére. d) A nevelők körében nagyon kevesen vannak olyanok, akik az iskolában csak vezetés és testületi kapcsolatról beszélnek. Egyre hangsúlyozottabb az igény a vezetés és a testület egyes tagjainak kötetlen beszélgetései iránt, igénylik a „nem hivatalos" kapcsolatokat is. e) A nevelők állapították meg önmagukról tárgyilagosan - s nem is egy helyen hogy az iskolavezetés munkájára már kezdenek odafigyelni, de egymásra még nem. Az iskolavezetés munkájáról maguk közt elmondják véleményüket, ha nem is mindig nyíltan, egymás munkájáról azonban nem mondanak véleményt. 425.