Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben

gatói munka az idegrendszert ugyancsak igénybe veszi. Mindemellett nagyobb türelem, nagyobb megértés, de határozott egyértelmű követelményrendszer megvalósítása is szükséges, hogy javuljon az iskolák munkafegyelme és az oktatónevelő munka színvonala. Ezt azért is hangsúlyozzuk, „mert a jövő iskolájában a jelenleginél is nagyobb szerepet játszik a pedagógus".

7 A pedagógusra hárul az a feladat, hogy társadalmi életünkben bekövetkező változásokat megfelelően beépítse a tanulók ismereteibe. Ugyanakkor, különösen az általános iskolákban, sokoldalúbban segítsék a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Igaz az a megállapítás a megye jónéhány általános iskolájára, „hogy azok az általános iskolák sem adnak elég lehetőséget az egyéni képességek megfigyelésére és fejlesztésére, melyek rendelkeznek az ehhez szükséges feltételekkel, vagy viszonylag könnyen megteremthetnék azokat."

8 Véleményünk szerint a lehetőségek és a feltételek megteremtésére éppen a Központi Bizottság határozata után nyílik sokféle alkalom. Nyilván közelebb és hosszabb távra is gondolnunk kell, különösen a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek felkarolására, segítésére. Szükséges lenne, hogy az általunk már korábban is feladatként megjelölt szorosabb munkakapcsolat - folyamatos, rendszeres munkakapcsolatra gondolunk, - jöjjön létre az általános iskolák és középiskolák között. Nagyobb szerepet kell biztosítani annak, hogy a pedagógusok munkájában jobban érvényesüljön a fizikai dolgozók gyermekeinek esetében a pedagógiai ösztönzés és támogatás. „Az általános iskola felzárkóztató funkciójának hatékonyabb teljesítése nem csupán az anyagi és személyi feltételek jelentős gazdagodását tételezi fel, hanem a pedagógiai tevékenység tartalmának és módszereinek, bizonyos változását is igényli."

9 Hogy ennek a felzárkóztató funkciónak az iskolák jobban meg tudjanak felelni, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973. február 6-i ülésén külön intézkedési tervet fogadott el, amelyben hosszabb időszakra megjelöli a tennivalókat. Bízunk abban, hogy a következő ötéves tervekben a kormányzati szervek nagyobb támogatásával több általános iskola létesül a megyében, a helyi erőforrások célszerű felhasználásával, társadalmi akcióval javul az általános iskolák tárgyi feltétele. A személyi feltételek is évről évre javulnak, és reméljük, jelentősen csökkenteni tudjuk, majd a későbbiekben teljesen megszüntetjük a képesítés nélküli nevelők alkalmazását. Általános tapasztalat, hogy a pedagógusok igen alacsonyra értékelik az iskola hatását a tanulókra. Igazolásul hadd hivtkozzunk arra a felmérésre, amelyet az MTA Szociológiai Kutató Intézete és a Fővárosi Tanács Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézetének szociológusai végeztek a Pedagógusok Szakszervezete támogatásával. E felmérés során mintegy 1400 pedagógust kérdeztek meg. 5 tényezőt soroltak fel: a barátok, a család, a tömegközlési eszközök, az iskola és az ifjúsági szervezetek, i-től 5-ig kellett a tényezőket a pedagógusoknak osztályozniuk. Az iskola általában a 4. helyet foglalja el. Az általános iskolai nevelők vidéken 3,81, gimnáziumi nevelők 3,66, szakközépiskolai nevelők 3,60-nal értékelik az iskola hatását. Túlzottan magas a barátok hatásának értéke: 4,36— 4,45-4,44. Ugyanígy a családi környezet hatását is igen magasan értékelik 4,344,04-4,16.

1

0 Űgy gondoljuk, ez az értékelés a Központi Bizottság határozatának megjelenése óta jelentős változáson ment keresztül, és ha ma kérdeznénk meg a pedagógusokat, bizonyosan jobb mutatókkal találkoznánk. Természetesen ez nem 42 3