Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)
FOLYTATÓDIK MEGYÉNK FEJLŐDÉSE Az 1968-cal kezdődő időszakot a megye mezőgazdaságában a korszerű nagyüzemi gazdálkodás időszakának tekinthetjük, s annak a főbb jelzőkövei: - a gazdaságirányítás reformja; - az új szövetkezeti törvény; - a termelőszövetkezeti szövetségek létrehozása. A munkáserőlétszám és ezzel együtt az élőmunka mennyiségének rendszeres csökkenése következtében a termelés növekedésének - mivel a földterület is csökkent - lényegében egyedüli forrása a mezőgazdaságban az anyagilag és műszakilag jobban felszerelt eleven munka termelékenységének a fokozása volt. Ehhez viszont egyre több befektetés, műtrágya, gép- és egyéb felszerelés volt szükséges. Dinamikusan nőtt évről évre a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás anyagi-technikai bázisa. A negyedik ötéves tervidőszak első két évében (1971-72) a szocialista szektor beruházásai meghaladták a 2 milliárd 623 millió forintot. Ez a szocialista szektor összes beruházásának 46 százaléka volt a megyében. Az említett két év beruházásait építés területén elsősorban a szakosított állattenyésztési telepeken létesített - főként sertés - férőhelyek átadása és a tárolókapacitás bővítése, gépek területének pedig a többségében nagyteljesítményű erő- és munkagépek beszerzése jellemezte. Két év alatt a megye nagyüzemi gazdaságai részére 91 400 sertésférőhelyet, 2 230 vagon befogadóképességű magtárt, 1 060 vagon befogadóképességű górét építettek, továbbá 1 050 traktor, 300 arató-cséplőgép, 440 fűkasza, 1 500 pótkocsi beszerzését biztosították. A szocialista nagyüzemek fejlődésével az utóbbi években Békés megye mezőgazdaságában is előtérbe került a termelés specializációja, amely az állattenyésztés területén a szakosított telepek kialakításával kezdődött. 1972. december 31-én a megye állami gazdaságaiban 12 szarvasmarha-, 6 sertés- és 1 juh szakosított telep; a termelőszövetkezetekben 13 szarvasmarha-, 19 sertés-, 1 juh-, 2 tyúktojástermelő és jércenevelő-, továbbá 1 pecsenyepulyka-hizlaló szakosított telep működött. Az állattenyésztés területén szerzett termelési tapasztalatok, valamint a tudományos és technikai fejlődés hatására kezdték meg a szántóföldi növénytermelési rendszerek szervezését. Elsőként a kukoricatermelési rendszerek kidolgozására és adaptálására került sor. Békés megyében úttörőként az Orosházi Űj Élet Termelőszövetkezet termelt bábolnai rendszerben 1972-ben 718 hektáron kukoricát. 1973-ban a megyében már 2 állami gazdaság és 9 termelőszövetkezet, csaknem 13000 hektáron termelt az említett rendszerben kukoricát. 1973-ban 4 413