Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

még további két kukorica-termelési rendszer is meghonosodott Békés megyében: a bajai és a nádudvari, 5421, illetve 1057 hektár területen. A kukoricán kívül 3 állami gazdaság és 3 termelőszövetkezet a Mezőhegyesi Állami Gazdaság által kidolgozott rendszerben 3300 hektáron cukorrépát termelt 1973-ban. 1974-ben már 50000 ha-t meghaladó területen iparszerű termelés folyik a kukorica, cukorrépa, napraforgó, rizs, lucernamag kultúrákat illetően. A negyedik ötéves tervidőszak első három éve a mezőgazdasági termelés növekedésének legdinamikusabb időszaka volt Békés megyében; a termelés növekedésének évi átlagos üteme elérte a 10 százalékot. A mezőgazdaság termelése a negyedik ötéves tervidőszakra meghatározott 16 százalékos növekedéssel szemben az elmúlt 3 évben már kb. 24 százalékkal meghaladta az 1966-70. évek átlagát. Az eredmények - a termőterület és a munkaerőlétszám további csökkenése mellett - teljes egészében a termelékenység növekedésével valósultak meg. A két fő ágazaton belül mind a három évben a növénytermelés nőtt dinamikusabban. 1966-70. évek átlagához viszonyítva azonban az utóbbi három év átlagában a növénytermelés növekedése (22%) lassúbb, az állattenyésztés (27%) magasabb. A termelés növekedésének üteme a negyedik ötéves tervidőszak első három évében a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban az állami gazdaságokénál gyorsabb volt, s így a két szektor termelési eredményei közelebb kerültek egymáshoz. 1971-1973. években legdinamikusabban a legnagyobb területen termelt két növény (búza és kukorica) után a napraforgó, a rizs és a cirokszakáll termésmennyisége nőtt 1966-70. évek átlagához viszonyítva. A megyében iqiyban az eddigi legnagyobb kalászos gabona- és kukoricatermést takarították be; az országos mennyiségnek kalászos gabonafélékből 9,5 százalékát - ezen belül a búzának 11 százalékát - kukoricából IO,J százalékát Békés megyében termelték. A búza termésátlaga hektáronként 290 kg-mal, a kukoricáé 950 kg-mal haladta meg az országost. 1973-ban Békés megyében annyi szemes termény termett, hogy abból minden magyar állampolgárra 50 kg-ot meghaladó mennyiség jutott. Az iparszerű növénytermelési rendszerek terjedése meggyorsította a termelésben rejlő nagy tartalékok feltárását. Az 1973. évi mezőgazdasági beruházások nagy része is az említett termelési formák gépbeszerzéseit, terményszárítók és tárolók építését jellemezte. Ugyanakkor állattenyésztés területén az orosházi 21 600 és a mezőhegyesi 11 186 férőhelyes szakosított sertéstelepek átadása volt a legjelentősebb beruházás. Az állattenyésztés területén a két fő állatfajnál már korábban megindult, ellentétes irányú állományváltozás 1973-ban folytatódott. A szarvasmarhaállomány ismét kevesebb lett, a sertések száma pedig tovább nőtt. 1973. év végén a szarvasmarhák száma már 120000 alá csökkent; 10 ooo-rel kevesebb volt mint 1970. december 31-én. Ugyanezen idő alatt a sertésállomány 141 400 darabbal nőtt; 1973. év végén 892 100 darab volt. 414.