Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

BÉKÉS MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE AZ ELMÚLT 30 ESZTENDŐBEN csatari béla 1944. szeptember 23-án lépett először szovjet katona magyar földre Békés megyében, üldözve a német és magyar fasisztákat. 1944 október 6-án felszabadult megyénk. 1945. április 4-e, Hazánk felszabadulása, népünk történelmében új, haladó, demokratikus és szocialista fejlődés útját nyitotta meg. E nap a magyar nép, és benne megyénk lakosságának is legnagyobb nemzeti ünnepévé lett. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály vezetésével szilárd, szocialista rendszert teremtett, biztosította a szocializmus teljes felépítésének belső és külső feltételeit. A Szovjetunió és Vörös Hadserege megteremtette a feltételeket, a felszabalás, a szabadság biztosításával, a demokratikus és szocialista fejlődéshez. A magyar kommunisták, a magyar nép legjobbjai, benne a Békés megyeiek, a viharsarki munkások, parasztok, haladó értelmiségiek, a felszabadulás előtti években hősi, sok véráldozattal járó harcot vívtak a magyar nép szocialista jövőjéért. Népünk, megyénk lakossága a Szovjetunió népeinek elévülhetetlen érdemeit örökké megőrzi, tudja, hogy c tény felszabadulásunk szocialista és békés építő munkánk alapja. Fejlesztjük és erősítjük kapcsolatainkat a szocializmust építő baráti népekkel, a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus alapján. A MEGYE GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HELYZETE, A HORTHY-RENDSZERTŐL KAPOTT „ÖRÖKSÉG" Békés megye népességét a XIX. században, de még a XX. század első felében is a korabeli politikai és közgazdasági viszonyok arra kényszerítették, hogy - a megye adottságaira támaszkodva - túlnyomórészt földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozzék. A felszabadulás előtti tőkés tulajdonviszonyok között Békés megye iparosítása mindössze néhány tőkés magánvállalkozó és részvénytársaság érdekeihez fűződött. Legfőbb törekvésük volt, hogy a meglévő tőkebefektetéssel és a dolgozók fokozott kizsákmányolásával minél több hasznot érjenek el a maguk javára. A tőkés üzemek munkásai embertelen körülmények között dolgoztak. A munkáltatók nem törődtek a dolgozók egészségével, lakásviszonyaival, szociális és kulturális helyzetével. A tőkés üzemek gazdái nem törekedtek arra, hogy korszerűsítsék üzemeiket, és elsősorban arra nem, hogy az egyébként maximálisan megerőltető fizikai munka folyamatát gépesítsék. Például a Békéscsabai Téglagyárban a felszabadulás előtt a felhasznált agyag 35-40 százalékát kézi erővel ter591.