Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor
1858. évről is önálló részben szól. Kilenc fejezetből áll. Döntő többségében Veress élete fontos átalakulásáról, Törökországból való távozásáról, útjáról, Athén bemutatásáról, a Marseillebe vezető tengeri útról, a francia hatóságok munkájáról ír. Véleménye szerint azért nagy nemzet a francia, mert „hangyaszorgalmú, páratlan ízlésű és ügyességű munkásai" vannak. Tiszteleg a francia munkáís előtt, mert ez az a talizmán amiért „tartják a franciákat a világ első nemzetének, ez a jókedvű, könnyű szellemű munkásraj, melyhez hasonlóval egy nemzet sem dicsekedhetik!" 3 2 Franciaországi tervei azonban nem válhatnak valóra, ezért továbbmegy, áthajózik a csatornán és Angliába, Londonba megy. Leírja a londoni vasútállomást, az óriás város forgalmát, az egyetemet. Felkeresi Kossuthot és részletesen ismerteti az angolok életmódját. Külön fejezetet szentel az angol nevelés bemutatásának, mert az szerinte mintaszerű, a legeredményesebb, minden másnál jobb. Még néhány kép az angol életből fejezetcím alatt nagyon érdekesen néhány gyárat, dokkot, üzletet ismertet, rámutatva a tőkés gazdasági rend alapvető intézményeinek összhangjára, fejlettségére. Bemutatja az árnyékos oldalát is, ír a 'koldusokról, a kalandorokról is, akik a világ minden részéből idetódulnak. Kedves része az utolsó fejezet, amelyben „nagy emberekkel" való találkozásait írja le; Szemere Bertalannal, Vukovics Sebővei, Kossuthtal, Pulszkyval és ezek fiaival. 3 3 Az 1859. év eseményeinek leírása ismét összefogottabb, mindössze hat fejezetből áll. Az első fejezet Kossuth és III. Napóleon kapcsolatait tárgyalja, majd az olaszországi Magyar Légió megalakításáról ír. Ennek érdekében, hogy a Légióba belépjen tanulmányai befejeztével otthagyja Londont, ismét Párizsba megy. De mire a Magyar Légió mintegy 4000 taggal megalakult, vége lett a háborúnak és a Magyar Légiót feloszlatták. Sokakat a Magyar Légió tagjai közül besoroztak az olasz hadseregbe. Részletesen ír Türr és Klapka szerepéről. A Magyar Légió feloszlása után Veress elhatározta, hogy nem kísérletezik tovább, hanem Kossuth egykori tanácsához is igazodva visszamegy a Keletre. Nápolyból hajóval indul Konstantinápolyba. Ott meglátogatja barátait és továbbindul Bukarest felé. De ezekről részletesen már az 1860—67 évekről tett feljegyzésekben számol be. Ez a rész mindössze hat fejezetre tagolódik. Az első Románia akkori viszonyait ismerteti, kiemelve azokat a mozzanatokat, amelyek arra késztetik, hogy ott telepedjen le. Bemutatja a bukaresti magyar emigrációt és III. Napóleon velük kapcsolatos tervének kudarcát. A magyaroknak szánt fegyvereket, felszerelést és pénzt ugyanis a románok kapták meg. Az emigránsok száma Bukarestben, általában Romániában ennek ellenére nem fogyott, hanem nőtt, mert egyre több volt a kivándorló. Veress beszámol arról is, hogy a kivándorlókat hogyan segítették, mit tettek értük, hogy munkához, megélhetéshez jussanak, és ne vesszenek el a magyarság számára. Szervezkedésükről is szól, Buda Sándor híres röpiratáról (A Magyar Emigratio Igazgatósága, az Igazgatóság 8 pontja stb.). 3 4 A Buda-féle röpirat, illetőleg terv a románoknál nem talált jó fogadtatásra. A román sajtó hosszasan napirenden tartotta a kérdést és lehetetlenné tette az emigráció életét. Buda Sándor haza is jött. Ennek a résznek a végén Veress az emigráció végéről, végső felbomlásáról számol be. Egy pillantást vet még a nápolyi magyar 39
