Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor

a számára többször felajánlott, de román állampolgársághoz kötött román ál­lami tisztségeket (miniszterség stb.) elfogadja. Szinte törvényszerű, hogy ilyen színes, nagyrahívatott pálya irodalmi té­ren is nyomot hagyjon maga után. Így volt Veress Sándor esetében is. Szá­mos cikket írt kora folyóirataiba a román népről, Románia természeti viszo­nyairól; így a Magyarország és a Nagyvilágba (1870-1872), a Bukaresti Híra­dóba (.1876-1883), a Vasárnapi Újságba (1876-1884), a Politikai Újdonságokba (1883-1884). Halála után is több írása látott napvilágot a különböző folyó­iratokban, mint például a Debreceni Protestáns Lapban (1887), a Természet­tudományi Közlönyben (1888-1889), a Történelmi Lapokban (1894) és a Buka­resti Magyar Képes Naptárban (1890). 2 0 Több, főleg szakmunkája jelent meg Bukarestben román nyelven is. Főmunkája A magyar emigratió a Keleten cí­mű kétkötetes mű, amelyet szorgalmasan vezetett naplófeljegyzései alapján írt és ami előbb részletekben a Pesti Naplóban látott napvilágot. Már életében azt írta róla Törs Kálmán, hogy „élete buzdító példa lehet minden fiatal emberire, aki súlyosan érzi vállaira nehezedni az élet terhét,". 21 Halálakor pedig számos nekrológ, emlékezés rótta le élete és munkássága, kiváló emberi tulajdonságai iránt nemcsak a kegyeletet, hanem a hála és elis­merés adóját. Közülük különösen Koós Ferenc emlékezéseire kell figyelnünk. Koós újra meg újra felidézte Veress Sándor emlékét és példájával minden esetben az éppen akkor aktuális gazdasági, politikai vagy kulturális problé­mák megoldását kívánta előmozdítani. Veress Sándor mindenben kora gyermeke volt. Magatartását hazánk függet­lenségének, népünk megamaradásának biztosítása határozta meg. Társadalmi vonatkozásban liberális polgár volt, aki a XIX. század nagy gazdasági- és politikai vívmányait a tőkés társadalmi rend mindinkább szociálissá válá­sában látta megnyugtatóan felhasználni. Politikailag középponti kérdése volt a nemzetiségi kérdés, amivel élete során többször és többféle formában ta­lálkozott. Egyáltalán nem tartozott a nacionalista uszítók közé. Minden né­pet tisztelt, elismerte jogukat az önálló nemzeti élethez, de más népek kára nélkül. A napjaira nemcsak megerősödött, hanem már-már tetőfokát elérő ro­mán burzsoá nacionalizmus megítélése sokszo-r helytelen következtetések megtételére vezette. Ennek az volt az oka, hogy nem kellő elvi megalapozott­sággal szemlélte az eseményeket, alakította M véleményét. Nem tudott el­jutni a szocialista-kommunista társadalomfelfogásig, illetve annak nemze­tiségi vetületéig. Mindenesetre azok között a magyarok között van, akik leg­először találkoztak a szocialista-kommunista eszmékkel, mozgalommal. Ez a korai találkozás, a táradalmi- és politikai előzmények hiánya magyaráz­hatja leginkább, hogy a munkásosztály szerepét tisztán látó, a kizsákmányo­lást elítélő, humanitáriánus Veress Sándor nem ismerte fel kora szocialista­kommunista mozgalmaiban a kivezető utat. Ezekután méltányos, ha főmunkájávai, A magyar emigratió a Keleten cí­mű kétkötetes művel behatóbban foglalkozunk. A munkát az akkor legelő­kelőbb magyar kiadó, az Athenaeum R.-Társaság adta ki. A nagy érdeklő­désre való tekintettel nagy példányszámban. 2 2 Ennek köszönhető, hogy a mun­ka viszonylag még ma is elég könnyen hozzáférhető. Veress Sándor bevezetőjében kifejti, hogy nem nagy mestere a tollforga­34

Next

/
Thumbnails
Contents