Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Miről beszélnek a száz év előtti békéscsabai kisiskolások szépírási gyakorlatai?

4. sz• ábra: A magyar és szlovák írásjelek keveredése Schöner Miska 1862. évi irkájában másolva egy másik Petőfi-versrészlet is, a Honfidal e néhány sora: „Szent-egyház keblem belseje, oltára képed. Te álj s ha kell: a templomot eldöntöm érted". Nem szeretnék ezekbe a szépírásgyakorlatokba semmi oda nem tartozót belemagyarázni, mégis kétségtelen, hogy tizenöt évvel a szabadságharc elbukása után az akkor még szlovák Békéscsaba iskoláiban erősen élt és hatott Petőfi-Kossuth szelleme. Az előzőkben egyszerűen hazafiságról szóltunk, bár negyvennyolcas szellemű hazafiság volt az, de nem tudom, hogy a következő szépírási gyakorlat már nem kifejezett rebellió, a nemzeti ellenállás bizonyítéka-e? Ugyancsak az 1864. évi füzetében Kocziha Ilonka bájos természetességgel gyakorolja a szépírást ilyen szöveg többszöri lemásolásával: „Utálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni, mert igazsággal erőssíttetik meg a királyi szék." Ne feledjük, még csak tizenöt év telt el Világos óta. Az országnak nincs alkotmánya, választott kormánya, a császár-király önkényuralma alatt nyög a nemzet s a sárbasüllyedt Békéscsabán, de nyilván az ország sok más magyar és szlovák falujában is a tanítók mégis az alkotmányosság és törvényesség igénylésére nevelik tanítványaikat. A kis Kocziha Ilonkák az „Isten kegyelméből való" uralkodóknak szinte a szemébe mondják, hogy csak akkor számíthatnak alattvalóik hűségére és megbecsülésére, ha nem „istentelenséget cselekszenek," hanem igazságot gyakorolnak. Nemcsak a királyi tárgyalótermekben, a Burgokban és parlamentekben, de a falusi iskolákban is érik a polgári alkotmányosság megvalósulása, érik a nagy megbékélés: a kiegyezés. 319.