Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Földmunkásköri beszélgetések az ókori vallásokról

dorn: nagyon jó ez, hogy így vezetjük egymást a tudomány nyomán végig az istenmese világon. De nagyon igaz az, hogy a magunkfajta tanulatlan ember a valóságot sem látja valóságnak, amíg nem az értelem, hanem a hitvallás irányítja. Hát nem csodálatos ez? - Azért is nagyon érdekes ez, Lukács bácsi - szólt Máté -, mert evvel azt bizonyítja Zaratustra, hogy Ahura-Mazda hiába volt a mindenség ura, lelke felével, a gonosszal nem bírt. Nyilván ennek is hatása volt a római katolikus vallásra, hiszen azt hirdeti: isten az örök jóság. Minden, ami rossz az emberek cselekedetében, azt ördög csábítására cselekszik. No és a római katolikus vallásból is tanultuk: az isten az égből kiűzte Lucifert és azután lett Lucifer az alvilág, a pokol ura. Igen, itt már az emberiség fejlettebb szakában, amikor nyilván szaporodásuk folytán is inkább érintkezhettek a népesebb törzsek, vagy talán mondhatjuk, kezdetleges államok népei egymással. A zsidóság mint egységes nép akkor már kialakul. A perzsákkal szomszédos területén lévén így nyilvánvaló a Mózes által teremtett egyisten-elképzelést a zsidók Perzsiában is terjesztették. Zaratustra tehát, mivel képzeletben gazdagabb, mint a természet ismeretében, így az istenek helyett ö is egyet hirdet. Ezzel összefüggően még Mithrást kell említeni. „Zaratustra után a perzsa vallásnak volt egy istene. Ez az isten Mithrás volt. Mithrás a világosság istene volt, Iránból Babilonba és Kis-Ázsiába került. Mithrás szentély kultusz Rómában is volt. Néró óta a császárok fején ragyog a napisten sugár koronája. Mithrás sziklából születő isten. A Mithrás-vallás a kereszténység komoly ellenfele." Rövid ismertetésem szaktársak, csak bevezető, tájékoztató. E kor vallásának és Zaratustrának a bővebb megismerésére itt ez a kis vastag könyv, melyet most mezőtúri tanyán lakó Hunya József barátom adott nekem. Közelebb a valósághoz A mese folytatására megjelentek a szaktársak még többen, mint előző nap. Elsőnek szólt Nagy József: - Úgy gondolom, maradjunk még Ázsiában. Nézzük, mit találtak ott az ősvallást kutató tudósok. Kína, amely nyilván már akkor is a legnépesebb. Az indulásnál elébünk tárul: Kína ötezer éves története is a mondák homályába vész. . . Feltárt kultúrája Babilonéval és Indiáéval vetekedik. Vallása azonban kiemelkedőbb mozzanatokban nem bővelkedik, primitív természeti vallás, kevés változással maradt fenn napjainkig. Ezért nem szükséges, hogy a legprimitívebb meséit szemlélgessük. Nézzük a már fejlettebb korát. „Az állam feje a császár ... a menny fia nemcsak hogy isteni jogon bírja a hatalmat, a mennyel is összeköttetésben áll a kínai vallás főpapja, ö mutatja be a szükséges áldozatot a hat tiszteletre méltó istenségnek, akik a menny, a föld és a négy világtáj istenei - A menny istene a fő, utána a föld istene Sennung = az „isten paraszt", az a császár, aki a kínai népet a K. e. 28. században földművelésre tanította. Sien-tsan = az első selyemtenyésztő „Huang császár felesége K. e. 27. század: Fiensen a felhő, az eső, a szél és a mennydörgés istenei és istenei a földi istenek a tűznek, folyóknak, tengereknek" - tehát mindennek voltak isteneik. „Az ősök istentisztelete a halottak kultuszából nőtt ki. A kínai vallás tehát az a kezdetleges elképzelés, amely szerint minden tárgynak megvan a maga lelke, szel303