Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor

még csak ,a nevét sem említette. Ez talán azzal menthető, hogy Veress Sándor Márki könyve megjelenésekor még élt.

4 Az viszont, hogy Veress Sándorral a közelmúltban kiadott sarkadi helytörténeti monográfia sem foglalkozik, talán azzal magyarázható, hogy Márki nem említette.

5 Régebben nem ez volt a helyzet. Tudjuk, hogy Veress Sándor halálhírére 1884. december 28-án Sarkadon gyászünnepséget tartottak.

6 Ismerjük az emléktáblát, amelyet szülőházán 1928. december 4-én országos ünnepség keretében lepleztek le.

7 Ez érthető is, mert ahogy egy korábbi, Sarkaddal és azonbelül Veress Sándor apjával, Veress Ferenccel foglalkozó dolgozatunkban is jeleztük, Veress Sándor Sarkad legnagyobb, ritka értékes és érdekes pályát befutott fia volt.

8 1971-ben Bukarestben járva felkerestük az ottani református temetőben Veress Sándor sírját. Az eléggé elhanyagolt sírkertben azonnal szembetűnt a hatalmas, az irodalomban többször publikált síremlék.

9 Bár vaskerítése már erősen rongált, a felírás is nehezen olvasható, a sírkő maga még jó állapotban volt és eredményesen állt ellent a mindent megőrlő időnek. Még el tudtuk rajta olvasni Veress Sándor hányatott életének foglalatját: I I Itt nyugszik VERESS SÁNDOR volt honvéd százados, a londoni egyetemtől hitelt mérnök, a bukaresti ev. ref. egyház felejthetetlen főgondnoka, a bukaresti magyar társulat fáradhatatlan tiszteletbeli elnöke, a bukaresti osztrák—magyar egylet alelnöke és közkedveltségű író. Született Sarkadon Decz. 3-án 1828 és miután mint emigráns is, mindig hazája boldogulásáért munkálva, 35 évet élt külföldön, meghalt Bukarestben 1884. október 27-én. Siratva gyászos családjától, testvérei, rokonai és tisztelőitől. BÉKE LENGJEN PORAI FELETT! 29