Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút forgalmának és műszaki felszereltségének alakulása (1894-1971)

1905 körüli képeslap Békéscsabáról, az AEGV mozdonyával (A mai Tanácsköztársaság útja) A világháború időszakának az AEGV történetében jelentős eseménye volt az is, hogy közúti vasútként kezelhető, közúti jelleget kapott a kereskedelemügyi miniszter 970/1916. III. szám alatt, 1916. január 31-én kelt leirata szerint, visszamenőleg 1912. január i-től számított hatállyal.

1

4 A világháború befejezésekor, a polgári demokratikus forradalmi események során az AEGV vonalain a közlekedést rövidebb időre beszüntették. A hetek óta tartó üzemszünet után, 1919. május 19-én indult meg újra Békéscsabán a helyi motoros-közlekedés, vidéki viszonylatban pedig május 26-án. Az üzemszünet oka az volt, hogy a Vörös Hadsereg, Békéscsabáról, 1919. április végén történt távozásakor, egy motorkocsi kivételével, az AEGV alkalmazottainak kíséretében, magával vitte és Göd állomáson helyezte el a kísérőszemélyzet őrizetében a motoroskocsikat, a személy-, podgyász- és teherkocsikat, az anyag- és műhelyi készleteket, berendezéseket, hogy megmentse azokat a román királyi csapatok elől. Osztermann Imre, az AEGV főművezetője, amint lehetett, Békéscsabáról Gödre utazott, a személyzetet és az őrizetük alatt megmaradt értékeket hazaszállította Békéscsabára.

1

5 A világháború befejezése után, 1920. június 17-én tartotta az AEGV első közgyűlését Békéscsabán. Székhelyét ekkor Aradról Békéscsabára helyezték át és ezzel összefüggésben került sor az ACSEV-val az üzemkezelési szerződés felbontásának tárgyalására, az alapszabályok erre vonatkozó módosításával és mindezekkel összefüggésben az AEGV R. t.-nak a gyulai törvényszéknél való hivatalos bejegyzésére is. 242