Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút forgalmának és műszaki felszereltségének alakulása (1894-1971)

E számadatok értékelésénél figyelembe kell venni elsősorban azt, hogy az AEGV vonalhálózata 1903-ban Békéscsaba és Békés; 1904-ben Békés és Vésztő; 1925-ben Géza-megálló és Orosháza; 1926-ban Orosháza és Gyopárosfürdő közötti vonalrésszel bővült. De figyelembe kell venni az első világháború okozta válságot és ezzel összefüggő pénzromlást, melyek következtében csak az 1928. év volt a teljes kiegyensúlyozottság kezdeti időszaka. Ez azonban már ismét csak néhány évig, a második világháborút megelőző időszakig tartott. Äz AEGV forgalmának alakulását figyelemmel kísérve azt látjuk, hogy a Mezőkovácsháza-Kupa közötti 15 km hosszú első vonalrész 1897-ben történt használatba vétele, majd e vonal Békéscsabáig meghosszabbított részének 1899-ben forgalomba helyezése után úgy a személy, mind a teheráru szállítása terén, talán nem is remélt, kedvezően gyors eredményt mutatott mindjárt az első két évben, amikor a Megtett vonatkilométer: 1899 évben: 1900 évben: 39 025 60 567 Podgyász és teheráru forg.: 1899 évben: 1900 évben: 18 088,0 tonna 34 850,8 tonna Utasok száma: 1899 évben: 1900 évben: 11 126 fő 39 866 fő Bevétel: 1899 évben: 1900 évben: 3665,96 korona 16 116,24 E kedvező eredménnyel szemben azonban az 1905-6. évi gazdasági válság során hamarosan jelentkeztek azok a jelenségek is, amelyek e vasút elsősorban mezőgazdasági jellegét igazolták akkor, amikor az 1905. évi nagyfokú száraz időjárás bénító hatásaképpen, a földbirtokosok jelentékeny része nem vette igénybe a vasúti szállítást. A vasút részéről nehezítette még ezt az is, hogy vonalhálózatának megindult nagyobb mértékű bővítése már szükségessé tette az ügyeit intéző üzletvezetőség létrehozását.

6 A következő évek gazdasági viszonyai azonban még kedvezőtlenebbek voltak s természetes összefüggésben állottak a fogyasztási anyagok, a személyzeti fizetések, munkabérek áremelkedésével. Igen kedvezőtlen hatással volt a MÁV-nál is éppen az őszi forgalom időszakában beállott és hónapokig tartott üres teherkocsi-hiány, amely az AEGV forgalmát megbénította, mert emiatt sem Békéscsabán, sem Békésen nem volt lehetséges az átrakás. Mindezeken kívül át kellett helyezni a csanádapácai bérmagtárt Vésztőre, a fűtőházat pedig Békésről, az ottani Körös-parti-kitérőtől Békéscsabára. Az EGV pénzügyi viszonyainak egyensúlyban tartása ilyen körülmények között csak a menetdíjak, szállítási díjak emelésével és a részvénytulajdonosok osztalékának nem kifizetésével volt lehetséges. A kereskedelemügyi minisztérium, segítséget nyújtó szándékkal, két alkalommal is részletesen megvizsgálta az AEGV ügyvitelét és ezzel összefüggésben pénzügyi helyzetét 1909-ben és 1910-ben.

7 Segítséget nyújtott azon intézkedésével, mellyel elrendelte, hogy az AEGV Vésztő, Békés és Tótkomlós állomásain, a vámszedés jogával élhessen olyan mértékben, hogy a feladott áruk után szedett vám 10%-a az AEGV-t illesse.

8 Ilyen körülmények között lényegesen javult az 240