Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruchió Gábor: A tanulók túlterhelésének csökkentése a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban és Szakközépiskolában

elképzelhetetlen bizonyos otthoni bevéső munka nélkül. Mégis, mindezek elle­nére talán más probléma is van. Órai módszereink korszerűbbé tételével, a tan­tárgy megkedveltetésén keresztül esetleg csökkenthetnénk az érzelmi szemben­állást, így a nagyobb kedvvel végzett munka elérésével a túlterhelést. A válaszokat kissé elemeire bontva fény derül sok érdekes kapcsolatra is. Kö­zülük - annak ellenére, hogy nem általánosak - néhányat csak megemlítek, mert jelezhetnek valamit. Tagozatos osztályainkba járó tanulóink felénél nem a tagozat jellegét megha­tározó kiemelt tárgy a kedvenc, ennek ellenére, hogy odahaza szinte valamennyien a legtöbb ideig azzal foglalkoznak. Az esetek több mint a felénél a „nem kedves" tárggyal kell legtöbbet foglal­kozniuk. Ez mintegy igazolja azt, amit a beszámoló elején írtam, hogy igen fon­tos a megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása a tanuló és a tantárgy között. A „kedvenc" hosszú időráfordítás mellett sem fárasztó, míg a „nem szeretem"­nél a rövid idő is sokszorosnak tűnik és túlterhelő hatást vált ki. E megállapítá­sokhoz segítséget adott két másik kérdésre adott válasz is (Melyiket tudod a legjobban? Melyik az, amelyikkel csak elvétve kell odahaza foglalkoznod?), azok részletezésére azonban nem szükséges, hogy kitérjek. Ugyanezt igazolja az idő­térkép adatainak összevetése a kérdőív idevonatkozó válaszaival is. A tanulók körülményeinek és a tantárgyakhoz fűződő kapcsolatainak tisztá­zása után térjünk rá a túlterhelés közvetlen, legszembetűnőbb paramétereinek a vizsgálatára. III. A tanulók időbeosztásáról, napirendjéről Az időtöltés célja szerint ötféle csoportra osztottam az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokat, a következők alapján: 1. Közlekedésre fordított idő. 2. Kötelező délelőtti tanítási órák. 3. Délutáni különórák. 4. Otthoni (és tanulószobai) egyéni tanulás. 5. Szabad idő, szórakozás. Az iskolába járásra fordított idő általában nem játszik jelentős szerepet a na­pirendben. Tanulónkénti átlagos értéke 53 perc, ami szinte kevésnek mondható. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy elég nagy a szórás, mert az értékek a 3 óra maximum és a 15 perc alatti minimum között változnak. Az összességében ked­vező helyzet fő oka - amint az a szociális helyzet c. részből is kiolvasható -, hogy tanulóink 7i°/o-a békéscsabai, 16%-a pedig kollégiumból jár iskolába. A fizikai dolgozók gyermekei társaikhoz képest sajnos itt is hátrányban vannak. Míg a nem fizikai dolgozó szülők gyermekei átlagosan csak napi 43 percet fordítanak közle­kedésre, addig a fizikaiak 1 óra 2 percet, vagyis mintegy 30%-kal többet. Kol­légistáinkon kívül szinte valamennyien Békéscsaba peremkerületeiből, vagy tá­volabbi vidékről (Újkígyós, Csabaszabadi, Telekgerendás, Gyoma stb.) járnak hozzánk. Ez is sürgeti a kollégiumfejlesztést, hiszen több férőhellyel ez az arány is jelentősen javítható lenne. 14 209

Next

/
Thumbnails
Contents