Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (II. rész)
6. A kulturális politika fő feladatai megyénkben a felmérés alapján A mi társadalmunkban jelentős helyet és szerepet foglal el a kultúra. A gazdaság és kultúra közötti dialektikus kapcsolat jelentős erő az emberek formálásában. Nagyon lényeges azoknak a gondolatoknak az érvényesítése, amelyeket Aczél György fogalmazott meg: „Arra kell törekednünk, hogy nálunk a kultúra — a technikai műveltséget is beleértve — mindig a legteljesebb, legtágabb értelemben emberi kultúra legyen." 3 5 Ez szocialista rendszerünkből fakadó jogos elvárás. Hogy eredményesen lehessen megvalósítani, ahhoz az szükséges, hogy az üzemek, a termelőszövetkezetek vezetői is szélesebb alapon értelmezzék a kultúrát és a művelődésnek olyan területét is támogassák anyagilag, amelynek hatását közvetlenül nem tapasztalják a termelésben. Tapasztalataink szerint megindult ez a folyamat, de az utóbbi hat évben lassult is ennek a szemléletnek a kiteljesedése. Űgy gondoljuk, hogy ha a különböző irányító szervek is jobban ráirányítják a figyelmet a művelődés fontosságára, akkor a szemléletváltozásban és a konkrét támogatásban lényeges változás következhet be. Ha minden irányító fórum világosan látja, hogy ... „Az emberek művelődése nem egyszerűen kultúra kérdése, hanem gazdasági és politikai céljaink elérésének feltétele is." 3 6, ez az egységes látásmód nagyobb eredményekre kell, hogy vezessen. Az emberek természetes igénye a cselekvés. Kezdeményezőbbé, mozgékonyabbá kell, hogy váljon a megye, a megye lakossága. Hiányos, esetleges az országba jutó információ a megyéről. Talán ez is egyik oka annak, hogy nem ismerik kellőképpen a megye értékeit, de gondjait sem. Az ifjúsági szervezet erejének, kihasználatlan energiaforrásának igénybevétele is sokoldalúbb lehetne. Nem elég a védnökségvállalás, szélesebb társadalmi alap kellene! Azt kellene mondani a fiataloknak, találjátok ki, hogyan lehetne több lakást, tanyai kollégiumot stb. építeni. A felsorolt tevékenységi formák eredményesen segítenék az emberek életmódjának, de gondolkodásának is az alakulását. Hisz „nekünk arra kell törekednünk, hogy az embereknek mind nagyobb része váljék nemcsak munkájában, hanem gondolkodásában, egész életmódjában szocialistává, ez társadalmunk további fejlődésének, jövőnk építésének objektív feltétele, szükséglete." 3 7 Azt is feladatunknak tekintjük, hogy megyénk lakosai, a különböző rétegek értéknek tekintsék a műveltséget, mégpedig olyan értéknek, amelynek megszerzéséért, kialakításáért érdemes áldozatot hozni. S ez az érték a mindennapi munkában ténylegesen segítse az emberi személyiség minél sokoldalúbb kibontakoztatását. Az infrastruktúra legfőbb elemének a fejlesztése kettős feladatot jelent: a) közvetlen termelést, b) közvetlenül a lakosság életkörülményeinek javítását szolgálja. Szükséges az ilyen kettős jellegű fejlesztés, hogy a lakosok közül minél kevesebben vándoroljanak el, s egyéni életükben a boldogság növekedjék megfelelő közéleti érdeklődés és elkötelezett véleménynyilvánítás bontakoz18
