Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (II. rész)

hasson ki. Az egyének szélesebb bevonása a politizálásba jelentősein fejlesztené a társadalom és az egyén kapcsolatát. A mai falu már nem jelent egyet a parasztsággal. Az életkörülmények alakulása, fokozatos javulása segítheti elő, hogy a fiatalok olyan munkaköröket, munkahelyeket találjanak, ahol perspektívát, előrejutási lehetőséget látnak. Az emberek egész életét, életmódját alapvetően meghatározza az, hogy milyen szoros kapcsolatot tudott az egyes közösségekkel kiépíteni. Ma a műveltség növelése az új, szocialista életforma kialakításának szerves része, olyan nélkülözhetetlen feltétele, amely nélkül nincs megfelelő előrehaladás. Arra kell törekednünk, hogy az emberek mindennapi tevékenysége jobban követelje meg a művelődést és egész társadalmi valóságunk jobban ösztönözze az embereket a magasabb műveltség megszerzésére. Így jelentkezik majd a magasabb műveltség eredménye a termelésben, az emberi gondolkodásban, magatartásban. Ez a dialektikus kapcsolat, amely az életmód és a kultúra között fennáll, az emberi élet „gazdagodását" is elősegíti. Az életmód és művelődós közötti összefüggés néhány kérdését igyekeztünk elemezni és megkíséreltük bemutatni, ezzel összefüggésben, hogy milyen gondok és problémák vannak Békés megyében. Nem törekedtünk arra, hogy az elmúlt 28 év eredményeit mutassuk be, hisz e dolgozat keretében kevésbé nyílt erre lehetőség. Az kétségtelen, hogy a felszabadulás után alapvetően megváltozott Békés megye arculata. Megszűnt az éhezés, és sikerült megvalósítani a megfelelő arányú foglalkoztatást. Ezzel a létbizonytalanság is megszűnt. A tanulmányban inkább a gondokat és problémákat sorakoztattuk fel, elsősorban azért, hogy ráirányítsuk a figyelmet ezeknek a kérdéseknek a gyorsabb ütemű megoldására, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a helyi kezdeményezés mellett a kormányzati szervek hathatós és hosszú távú támogatására is szükség van, hogy Békés megye is felzárkózhassék a jobb feltételek között dolgozó megyék közé. JEGYZETEK 21. Az MTA Szociológiai Kutató Intézete Békés m. anyaga. Im.: Az apa foglalkozása, a gyermek tanulmányi eredménye és a gyermek tanulási helye közötti összefüggéseket vizsgáltuk. A tanulási környezet jelentősen befolyásolja a gyermek tanulmányi eredményét, de az sem közömbös, hogy az apa milyen foglalkozású- és így milyen indítékokat tud adni gyermeke fejlődéséhez. , 22. Uo.: Az apa foglalkozása, a gyermek tanulmányi eredménye és a gyermek pályaválasztásának alakulását vizsgáltuk. Túl magas az értelmiségi pályára törekvők aránya. 23. Verge Sándorné: Társadalmi rétegződés Magyarországon. Valóság 1966. 10. 29. old. 24. Uo. 25. Köpeczi Béla: Lenin és a tömegek kultúrája. Társadalmi Szemle 1970. 2. sz. 5. old. 26. Uo. 27. Dessewffy László: Kis lakás, kis kultúra. Élet és Irodalom. 1971. 35. sz. 3. old. 28. Rókusfalvy Pál: Pályaválasztás, pályaválasztási érettség (A pályaválasztás előkészítésének pedagógiai, pszichológiai problémái.) Budapest, 1969. Tankönyvkiadó 148. old. 2* 19