Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - SZEMLE

kéiévszázados különélés, a magyarsággal való együttélés miatt fejlődésük külön-külön is eltért, tehát szokásrendszerük is különböző tulajdonságokat, jegyeket hordoz. Szerencsére a szerző az adatok származási helyét feltünteti, így a szokások elemei mint önálló adalékok tájegységenként hasznosan feldolgozhatók és felhasználhatók. A gyerekvárás, a terhesség, a szülés és a gyerekágyas anya hiedelmi szokásaiból mindössze négy békési adatot közöl, valamivel több csabai adatot tartalmaz a csecsemő szemmelverése elleni védekezés és a virrasztás szokása. Ez utóbbinak és a halotti tornak értékes csabai gyászbeszédét is közli. A kalendáris szokások tárgyalását karácsonnyal kezdi és Lucával zárja. Így a karácsonyi ünnepkör szorosan összefüggő, egymásra épülő két ünnepét (Luca napja, karácsony) számunkra érthetetlen indokból kettémetszi. A karácsonyeste hiedelmi szokásai, az ünnepi vacsora étrendje, a karácsonyesti éneklés viszonylag sok megyebeli adatát találhatjuk a tanulmányban. Szép számú karácsonyi rigmusokat is közöl, főként P. Ondrus gyűjtéséből. Szórványos megyei adatok lelhetők fel a Tamás, a szilveszter, a vízkereszt, a gyertyaszentelő, a farsang, a böjt, a feketevasárnap, a húsvét és György napja szokásanyagából Értékesek E. Lazisfan korabeli felvételei a tótkomlósi utcákról, a csabai tanyákról. Mind Horváthova, mind Zatko gyűjtésének közzététele gazdagítja a megyében élő szlovák nemzetiségről alkotott képet, és forrásul szolgál a most folyó kutatómunkának. * Végül a Múzeumi Kurírban, a hajdúsági múzeumügynek Dankó Imre által szerkesztett tájékoztatójában, a híradó és a folyóirat között helyetfoglaló rendkívül mozgékony hírnökében — mely egyúttal hasznos eszköz szerepét is betölti a múzeumbarátok táborának erősítése érdekében — megjelent Békés megyei vonatkozású írásokról szólunk. Szemmel láthatóan nemcsak HajdúBihar megyének akar szólni, hanem kitekintést is akar adni ez a kiadvány. Így találjuk meg például a 10. számban (mely közli az eddig megjelent füzetek repertóriumát) az erdélyi Horváth István nagysikerű monográfiájának, a Magyarózdi toronyaljának az ismertetését, vagy Katona Imre A munkássá válás folyamatának főbb mozzanatai Magyarországon c. néprajzi szempontú cikkét. Békés megyei adatok szinte minden számban előfordulnak. Dömötör Ákos az 5. és a 6. számban adalékot közöl kötegyáni gyűjtéséből (Ungvári Lajos meséi, Kötegyáni hiedelemmondák). Az itt közzétett hiedelemmondák tulajdonképpen az illető adatközlők által az adatszolgáltatás pillanatában felsorolt hiedelemfüzérek. mindegyikben több mondatöredék sejlik fel, az egykori gyakorlat és a még élő hiedelmek vegyülete. Üjváry Zoltán A Sárrét folklórjáról címmel teszi közzé az 1970-es Sárréti Napokon elhangzott előadását (6. szám). Méltó módon szedi csokorba Szűcs Sándor érdemeit a Sárrét folklórjának feltárásában. Felhívja a figyelmet a sárréti néphagyomány fontosabb folklóremlékeire (dramatikus játékok, betlehemezés stb.). A további kutatások pontosabbá tétele érdekében szorgalmazza a lakosság eredetének, összetételének feldolgozását, a Sárrét etnikai határának végleges megállapítását és a sárréti folklór bibliográfiájának elkészítését (Implom József anyagának kiegészítését). A 7. számban Kósa László Eredmények és feladatok a magyarországi nemzetiségek néprajzának kutatásában című metodikai-feladatmeghatározó cikke a további kutatómunka számára fontos megállapításokat tartalmaz. A hazai nemzetiségek néprajzi kutatása a nemzetiségek megismerésében jelentős szerepet tölt be, különösen népi kultúrájuk feltárásában. Hozzájárul az interetnikus tudományos kutatáshoz, s egyúttal a szomszéd népek iránti megbecsülés kifejezője is. A tanulmány számba veszi a nemzetiségek kutatásának helyzetét mind az anyaggyűjtés, mind a feldolgozás terén, felsorolja az elért eredményeket, és javaslatot tesz a gyűjtés, a szakemberképzés és a kiadói tevékenység fejlesztésére. A megyében élő nemzetiségek népi kultúrájának eddig közzétett anyagai között egyedülálló jelenségnek nevezi Vasile Gurzau méhkeréki mesemondó mesekincsének közzétételét, s a nemzetiségekről szóló legtöbb tanulmány közzétevőjeként kiemeli szemlénket, a Békési Életet is. A tanulmány végén közli az 1970 előtti 10-12 évben megjelentetett fontosabb cikkek bibliográfiáját, melyben helyet kapnak a Békés megyei nemzetiségekről szóló írások is. 165