Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - SZEMLE

funkciójuk kijelölése. A hosszú előkészítő munka után 1971-ben megszületett és jogszabályként elfogadott településhálózat-fejlesztési koncepció a területfejlesztés távlatait és részleteit egyaránt egy szocialista országhoz méltó korszerűséggel rögzíti. Az elkövetkező évtizedekben pontosan és hosszabb időre szólóan kialakul az alföldi városok és nagyközségek helye a magyar településrendszerben. Az Alföld 1970-ben 27 várossal rendelkezett, ezek közül 19-nek csökkent vagy stagnált a lélekszáma, míg a Dúnántúl és Észak-Magyarország 57 városa közül csak ötnek fogyott a népessége. A városok fejlődésének országos átlagát az Alföldön az utóbbi 10 évben csak Szolnok és Nyíregyháza haladta meg. Az 1970-es népszámlálás óta népességfogyás lelassult, remény van arra, hogy hamarosan minimálisra mérséklődik. A mezőgazdaság gépesítése révén felszabaduló munkaerőt a megye határain belül foglalkoztatni lehet, másfelől pedig az agrártermelés korszerű feltételei maguk is idekötő tényezőt jelentenek. Hencz Aurél azzal zárja könyvét, hogy ma átmeneti korszak van az államigazgatás területi rendjében, ennek végén új igazgatási beosztással kell számolnunk. Néhány évtized múlva 70-80 város („városmegye") és a hozzájuk kapcsolódó községek adják a területi igazgatás alapsejtjeit, fölöttük felsőfokú központok játszanak összefogó szerepet. A járások funkciója egyre csökken, illetve meg is szűnik majd. Igaz és történetileg is elgondolkodtató a szerzőnek az a hasonlata, hogy a területi reform olyan szerepet fog majd játszani az ország életében, mint egykor államalapító István király megyekialakító tevékenysége. Bessenyei Antal: Dühös férfi 11 161