Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Endrődi földmunkások beszélgetései ötven évvel ezelőtt a családalapítás felelősségéről és a vallás keletkezéséről

nyei, az 1848—49-es szabadságharcok története, és még sok olyan könyv, ami a szegényparasztságot helyzete megismerésére ösztönözte. Olyan könyvek azonban a régi egyletben nem voltak, melyek bevilágítottak volna olyan fénnyel, melynél megismerhették volna, miből ered és mivé lett. A főpappal való és korábban megírt, felelevenített beszélgetésem után ez a kívánság még sürgetőbb lett. Abban a homályban, amit a római katolikus vallás terjesztett és annak némi megismerésében segítségünk csak a könyvek és tapasztalataink lehettek. Már a múlt év tavaszán, amikor Mezőtúron megismerkedtem az Endrődről a túri határba települő szőrös Hunya Józseffel, felajánlotta könyvtára használatát. Nagyon érdekes, művelt parasztember volt Hunya József. Endrődön istentagadó előnévvel tisztelték, mivel a római katolikus egyházból hivatalosan kilépett és felekezet nélküli maradt. így olyan társaság tagja lett, amely tagadta az Istent és a vele kapcsolatos mesét. Nagy tisztelője és társa volt Várkonyi Istvánnak, Áchim Andrásnak, a forradalmi szocialista eszmének. Barátkozott a gróf Batthyány Tivadar anarchista csoportjához tartozó dr. Schmidt Jenő Henrikkel. Kepes Ferenccel és általában a Társadalmi Forradalom című laphoz tömörült szabadelvű társasághoz, és írogatott a Világosság c. szabad gondolkodó lapban is. Könyveit elveinek megfelelően válogatta össze. Megvolt nála a Szabó Ervin rendezésében megjelent Marx és Engels válogatott művei, Engelstől az Anti Dühring, Flamárontól a Népszerű Csillagászat, Dandeltől: Mózes-e vagy Darwin és a sok természettudomány és a vallásokkal foglalkozó könyvek között az ősvallásokkal foglalkozó könyv is. Igénybe vettem a könyveit. Munkanélküli napjaim és sokszor éjszakáim nagyrészét a könyvek olvasásával hasznosítottam. Hamarosan megértettem, ha társaimmal meg akarok értetni olyan gazdasági, politikai, vagy vallási tényezőket, melyek helyzetünk legfőbb okozói, de még kellően nem ismerjük, foglalkoznunk kell velük úgy, ahogy tudunk. A komoly könyvek, egyéb írások nálam voltak. Előbb tehát nekem kell azokat megismernem. Nemcsak olvasnom, hanem megtanulnom és kiírnom minden könyvből a legfontosabbakat. Olvastam. Tanultam, hogy másokat taníthassak és ezáltal még jobban tanulhassak. Szerencsémre társaim is tanulni vágytak. Az ősi mesevilág A tudást szomjazó fiatal szaktársaimat és az érdeklődő idősebbeket szombaton délutánra hívtam össze. Hogy a kívánt témával induljunk, szóltam: — Polányi szaktársunk említette: amit Lukács bácsi a vallást illetően fejtegetett, bontsuk ki bővebben. Megígértem, foglalkozunk vele. Nem lesz ez könnyű. Magunk leszünk a tanítók és a tanulók. Rendelkezünk olyan könyvekkel, amelyeket a világ legjobb tudósai, tanárai írtak. Ennek megismerése után az bátorít: azok a tudósok, tanárok is, akiknek könyveiből akarjuk megismerni, amit szükségesnek érzünk, azok is, amit tudtak és leírtak, nagyobbik részét más tudósok, tanárok írásaiból, előadásaiból tanulták... — Nagy igazság ez, koma — szólt Uhrin György. — Hát csak emlékezzünk, kondás korunktól kezdve minden paraszti munkát az öregebb béresektől tanultunk. — Na, abban bízom — ez ha nem is megy könnyen — lassan egy-egy nehéznek tűnő gazdasági, politikai, vagy vallási tudnivalót megmagyarázunk egymásnak. A tanulással párosodó gondolkodás szülötte lesz a helyes értelmezés, melynek fejlesztő tápláléka a továbbtanulás. — Én is azt mondom, szólt Majoros Vince. — Amit ma megtehetünk, ne halaszszuk holnapra. Na ez olyan, aminek megismerésére kevés lesz egy délután. — Egyet értek veletek — szólt Lukács bácsi. — Megmondom: lehet, más is úgy van a vallással, mint én a Hármas-Körösünkkel: Azt látom, tehát tudom, itt együtt folyik a Fehér-, Fekete-, Sebes-Körösök a Berettyó vizével. De még nem láttam, így nem tudom, egy, vagy több forrásból és honnan erednek. A vízimérnökök nyilván tudják. Ha kezembe került volna olyan könyv, melyben megírták, 149