Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Endrődi földmunkások beszélgetései ötven évvel ezelőtt a családalapítás felelősségéről és a vallás keletkezéséről

akkor tudnám. A vallások eredetét is csak úgy ismerhetném meg, ha a tudósok könyveiből olvashatnám, vagy aki már ismeri, attól hallanám. — De eltalálta Lukács bácsi! — mondta szinte felkiáltva Uhrin Gyurka. — Mindennek az eredete és a mivé léte fontos — a vallásnál is. — Hát igen, emberek — szólt Nagy József — ez nyilván bonyolultabb, mint nyomorúságos helyzetünk eredete. Ezt némileg ismerjük. Ezt másként a pap is hiába magyarázza. Bár vannak, akik úgy hiszik, ahogy a pap magyarázza, és nem úgy, ahogy a valóság bizonyítja! — Bizony, ez bonyolult. Szerencsénk, hogy a vallások eredetét a kutató tudósok már megtalálták. Leírták és az érdeklődő emberek részére könyvekben kiadták Az értelmes emberekre bízták, a valóságból megállapított tényeknek hisznek-e, vagy pedig olyan mesének, ami csak az emberi agy szüleménye és csak azoknak hasznos, akik a dolgozó népen uralkodnak. Mivel Lukács bácsi érintette, a forrás, illetve a honnan, miből keletkezése érdekli, tehát onnan indulunk. A tudomány a keresztény, a buddhizmus és az iszlám miből eredését tárja elénk. Ebből kell most elindulnunk. És majd hasonlítanunk az általunk is ismert kialakulása formájával. Ha az ilyen alapon való indulással egyetértünk, jobb ha nem halasztjuk holnapra. „Comte Auguste a 18—19. században: mint filozófus és szociológus, tudósította a társadalmi ismeretek feltárásának és rendezésének szükségességét... Az élet és az életjelenségek naiv magyarázatának tartja a vallást, mely a pozitív emberben az álmok és víziók, az álom és ébrenlét, élet és halál különbségének a megfigyeléséből indul ki." — Tehát már e meghatározó pár mondatból a magunkfajta egyszerű, de természeténél fogva értelmes és gondolkodni merő ember feladhatja magának a kérdést: Mit láthatott a primitív ember, amikor még csak látott és érzett, de nem ismerte és így nem érthette, milyen erők működhetnek a föld gyomrában, amikor egy-egy hegyből hatalmas robajjal, földrengéssel, a levegőbe magasan fellökve ömlik ki lángolva a tüzes láva és pusztít embert, állatot. Amikor bömbölő viharral, zengéssel a fellegeket villámok szaggatták és egy-egy villámcsapás felgyújtotta a lakhelyüket, a fát, vagy agyonsújtott embert, állatot. Nyilván csak azt érezhette, van valami vagy „valaki" a földben és a fölötte levő térben, ami vagy aki, ha nem haragszik, jó, mert a nagy fényes gömbbel melegíti és a földből kinövő növénnyel, gyümölccsel, állattal, hallal táplálja őt és az állatokat. Gondolhatta-e, hogy az nem egyéb, mint a különböző anyagokban rejlő erő, mely örök működésével különböző formákban mutatkozik. Csodálkozhatunk-e, hogy a ki tudja hány millió évvel előbb élő őseink a természeti jelenségek okait nem ismerve úgy érezték? Mi, akik már ilyen korban élünk, amikor a tudomány a valóság tényeivel tárja elénk a föld mélyében és a levegőben működő erőket, mégse ennek, hanem a vallás meséjének hiszünk?... — Itt álljunk csak meg — szólt Uhrin Gyurka. — Siheder koromban a bolond Kólónál szolgáltam és amikor egy zivataros napon istállójába becsapott a villám, elpusztultak szép lovai. Én is elhittem, büntetésként az isten dobta oda a tüzes mennykövet, mert Kolo mindig káromkodott. Nem csak én hittem úgy, hanem minden vallásos ember! — Hát igen, emberek — sóhajtott kis Ore. — Az ember ma, amikor ébredezünk a vallás kábulásából, önhiszékenységünket mosolyogjuk. Az istentől kértünk a mindennapi kenyerünket, pedig tapasztaltuk, csak munkánk árán juthattunk hozzá. Istencsapásnak hittük az árvizet, az aszályt. Ahogy most gondolkodtam, úgy tűnt, amíg annyira nem jutottunk, hiszékenységünkkel hasonlítottunk őseinkre. No, de halljuk tovább. — Ez, amit eddig mondtam, megerősített dolog a vallások eredetét kutatók által is, az a korszak, amikor még a jelenségek nem formálódtak vallássá, de hatásuk már őseinkben rejlett. Mint ahogy semmiből nem lehet valami, úgy a primitív ember képzelete kellett ahhoz is, hogy vallás alakuljon belőle. Az a valami tehát az említett és többi jelenségek voltak. Comte is mint mondta, a vallást az „élet és életjelenségek naiv magyarázatának tartja, amely a primitív emberben az álmok 150