Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Darida Mihály: Tessedik Sámuel és az egészségügy

... 1755. Megint dühöngött a himlő, s a szülöttek száma mégis meghaladta az elhunytakét: 183 és 179. ... 1758. Ezen évben haladta meg először a halottak száma a születéseket, mert a himlőjárvány 200 gyermeket ragadott el. ... A himlő dühöng 1761-ben, 1762-ben és 1764-ben. ... 1765. Szigorúan megtiltották elhullott állatoknak folyó- és állóvizekbe (kutakba is: ez nem volt a tilalomban felemlítve, de odaértendő) való dobálását." Az 1768-as évnél a pokolvarról ír. Ezt a betegséget németül Höllengrindet vagy Höllenräudet, orvosi nyelven furunculus gangarenosusnak, carbunculusnak nevezik. Megfigyelése szerint 3—5 nap alatt még a legerősebb embernél is halálosra fordulhat ez a betegség. Okaként, mint akkor általában, az emberek helytelen életmódját jelölte meg. azok élete többnyire szalonnából és kenyérből áll, a lakásuk szűk, zsúfolt, ruhájuk legtöbbször csak egy rend öltözetből áll, amely, ha soha, vagy nagy ritkán átváltják, piszoktól és a testnek kigőzölgésétől van átitatva, aminek persze természetellenesen kell hatni a testre", „ ... mégis megfigyelhettük, hogy e betegség néhány év óta sokkal ritkább: a nép életmódja ugyan némileg még a régi, de ma mégis váltogatva több hüvelyes veteményt, zöldséget, káposztát, salátát és gyümölcsöt esznek. A házak már sokkal magasabbra és tágasabbra épülnek és szellősebben és tisztán tartják azokat: a ruhák jóval tisztábbak, a test piszkossága csökkent némileg. A fenti sejdítés tehát nem alaptalan. Persze a tapasztalat szerint azért előfordul, hogy a legtisztább emberek is beleesnek, sőt belepusztulnak ebbe a rút betegségbe. Ami pedig még több figyelmet érdemel, az az, hogy egyik évben többen szenvednek abban, mint a másikban: ebből következik, hogy a betegség okait egészen biztosan megtudni nem lehet. Kívánatos volna, hogy egy szakember sok megfigyelést gyűjtsön össze a betegségről, s annak gyógymódjáról írott alapos értekezéssel ajándékozzon meg bennünket." Elsorolja a népies gyógymódokat: kocsikenőcs, méretlen marhahús, disznózsírral kevert pók, megborsozott aszaltszilva. Egyben elítéli a kuruzslást, ugyanakkor a felcserek jó gyógyeredményeiről számol be. Majd így folytatja: „Igyekezzetek ti halandók jobbítani állapototokat, s vegyétek hasznát annak, amit a tudomány feltalált s amit a természet nektek nyújt!." „... 1768. Ebben az évben nagy szárazság volt..." Már az eddigiek folyamán is két olyan jellegzetesen tessediki feljegyzést olvashattunk, melyből alapos megfigyelőkészségre, racionális gondolkodásmódra következtethetünk. Midőn arról ír, hogy egyesek súlyos betegségeket állnak ki és azután egészségesebbek lesznek, mint annakelőtte, nyilvánvalóan a viharosan zajló fertőző, járványos betegségek során kialakuló immunitásról számol be tudattalanul. A pokolvar leírásánál sem elégszik meg az akkor dívott aethiológiával. Változatosabb táplálkozás, higiénikusabb ruházkodás, lakás a korabeli felfogás szerint elegendő a betegség megelőzésére. De a tapasztalat — Tessedik tapasztalata — szerint ezzel a kérdés nincs megoldva. Gyermekei közül is megbetegszik egy. Éppen ezért a pokolvarról írt feljegyzésében a betegségnek ama sajátosságát tartja legfontosabbnak, miszerint egyik évben többen, a másikban kevesebben szenvednek benne. És ez így igaz. Mert a pokolvar, illetve lépfene, heveny fertőző betegség, melyet az ember beteg állattól, vagy feldolgozott részeitől kap meg. Igen sok legelő volt akkoriban anthrax-spórától fertőzött. Szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések betegsége, meíy különösen szárazabb években tombolt, mivel a külterjesen nevelt jószág kevés táplálékot talált, nagy területeken kóborolva, le is gyengült, könnyebben betegedett meg. „... 1768. Ebben az évben nagy szárazság volt..." A felcserek sikeres gyógyeredményeire két magyarázat is szolgál. Akadhattak enyhe lefolyású, gyógyulásra hajlamos lépfenés megbetegedések is. Másrészt furunculus, carbunculus könnyen keletkezhet az egyoldalúan táplált ember tisztátalan bőrén. Ilyen esetekben sepsis ritkábban alakul ki, a helyi kezelés eredményes lehet. A krónika így folytatódik. 1770 ... a kertekben, szőlőkben és tanyákon a gyümölcstermelés fellendült s néhány ártalmas betegség ereje csökkent. A himlő azonban oly erősen uralkodik 130