Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Darida Mihály: Tessedik Sámuel és az egészségügy
ez évben, hogy némely napon 8—10—12, sőt 20 gyermeket temetnek. Mivel őfelsége Bécsből egy orvost és egy kirurgust küldött Békés vármegyébe, a helybeli kirurgusnak megtiltották, hogy belső betegségeket gyógyítson. ... 1775. Szigorúan eltiltják, hogy a holttesteket először a templomba vigyék, s onnan temessék el. A temetőket a templomtól és a községtől távolabb helyezik el. ... 1777. Az olajládával való házalást korlátozzák. ... 1778. A himlő ismét dühöngött. A szülöttek száma 388 volt, az elhaltaké 442. ... 1781. Kollár Júlia, az első (szarvasi) szülésznő a szülészetből annyira szükséges oktatást nyert Jósa doktor békésvármegyei tiszti orvostól. Ilyen oktatásban Beyschlag János kerületi kirurgus részesített addig három nyelven minden, a megyében alkalmazandó szülésznőt. ... 1785. Ismét nagyon dühöng a himlőjárvány. A szülöttek száma 370, az elhaltaké 444. ... 1794. Lepkeszeget (görögszéna, foenum graecum), földitömjént (pimpinella, bábafű, csabaire), és más gyógynövényeket, egy trokárt, lepedőket, fecskendőüveget szereztek be, e kicsi kezdettel gazdasági házi gyógyszertárat állítva emberek és állatok számára. 1026 ember halt meg, kik közül 647-t a kínzó himlő ragadott el, mások máig is szenvednek e veszélyes járvány gonosz következményeitől. ... 1795. Igen száraz nyár és rendkívül kemény tél után beálló szűk esztendő ez. ... 1799. Bey schlag úr kísérletet tesz az annyira veszélyes marhapestis (LöserDiirre) meggyógyítására. ... 1801. Beyschlag megyei kirurgus úr a legjobb eredménnyel végzi az első tehénhimlő (Kuhpocken) oltást; ez gátat vetett a himlő-járvány terjedése elé." Jenner 1798-ban fedezte fel és vezette be a himlő elleni vakcinációt. Magyarországon 1799—1801 között sokezer védőoltást végeztek, de országos bevezetése csak 1804-ben történt meg. Különösen dicséretes tehát a szarvasi kirurgus ügybuzgalma és Tessedik Sámuel lelkesedése az eredmények láttán. „... 1803. Velits úr saját költségén gyógyszertárat alapított, s növénykertre nézve is történt ígéret. Száz és egynéhány gyógynövényből álló gyűjtemény készül." A krónika mintegy 70 év egészségügyi történéseit, közegészségügyi törekvéseit regisztrálja. Hogy érthetőbb legyen Tessedik nemes törekvése, harca — többek között — a lehetetlen egészségügyi körülmények megváltoztatásáért, érdemes bemutatni a települést és annak lakosságát. Dr. Neumann (Nádor) Jenő történész Szarvas Nagyközség története c. művében így írja le a korabeli települést: „ ... természeti és lakásviszonyai az egészségre kedvezőnek éppen nem voltak mondhatók. A Körös széles árterületen folyt s évente a környék tetemes részét víz borította: mikor azután tavasz végén a víz visszahúzódott a mederbe, a mélyedésekben, árkokban ott maradt belőle s mocsarassá, bűzhödtté tette a levegőt ... a folyó Körös vizét a lakosság ipari célokra (tímár-mesterek), emberek és állatok fürdetésére és ivásra egyaránt használta ... röviden emlékezzünk itt meg a régebbi építkezésről, az alacsony, földbe ásott viskókról, arról a rossz szokásról, melyet 1765ben szigorú paranccsal próbáltak kiküszöbölni, hogy ti. az elhullott állatokat a Körösbe, sőt kutakba dobálták..." A lakosságot Tessedik önéletírás-ában ilyennek találta: „Második papi állásom Szarvas városa Békés vármegyében. Itt vizsgáló szemmel tekintettem magam körül, kerestem a költők által oly elragadó színekkel festett falusi élet egyszerűségét és találtam együgyűséget, ostobaságot, bizalmatlanságot még a leghasznosabb javaslatok iránt is, hamisságot, gonoszságot, rögzöttséget és hiányt még a legszükségesebb dolgokban is." Az önéletírásban, melyet élete végén állított össze, ismerteti módszerét, melylyel a lehetetlen körülmények és az emberi együgyűség, ostobaság ellen harcolt. Az egészségüggyel való foglalkozás természetesen csak egy része gyakorlati irányú nevelő munkájának, de szerves része. Nemcsak gazdagabbá, erkölcsiekben nemesebbé, hanem egészségesebbekké is akarta nevelni a lelkipásztorként a gondjaira bízott embereket. Módszere is hivatásából folyik. Így: „A beteglátogatásokat arra használtam fel, hogy nemcsak a beteget, hanem a jelenlevő egészséges családtagokat is igyekezzen felbuzdítani. ...A katechetikai leckéken, felolvasásokon és reggeli könyörgések alkalmával fejtegettem ... az egészségesek, betegek és gyó9* 131
