Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Darida Mihály: Tessedik Sámuel és az egészségügy

Joseph SONNENFELS (1732—1817.) három kötetes munkájában, a Grudsaetze der Politzey-, Handlung- und Finanzwissenschaft-ban olyan intézkedéseket, módszereket ismertet, melyek szükségesek az emberek boldogságához, az állam fennmaradásához. Figyelme többek között kiterjed kórházak felállítására, a szegénybetegek gyógykezelésére, gyógyszertárak, élelmiszerek egészségügyi ellenőrzésére, köztisztasági intézmények hasznosságára, egészségügyi rendészeti feladatok ellátásához hivatalnok-orvosi állások szervezésére stb. Johann Peter FRANK (1745—1821.) teremtette meg a 18. századbeli egészségügyi törekvések tudományos alapját. System einer vollständigen medizinischen Polizey (I—IX. kt. Mannheim, Tübingen, Wien. 1780—1819.) c. munkája „... először határozta meg világosan a közegészségtan..,, mint önálló tudománynak a fogalmát. ... FRANK már felismerte, hogy a betegségek szülőanyja igen gyakran a népnek a nyomora és először hirdette, hogy minden betegség leküzdése állami feladat".

4 Tessedik mindhármuk közegészségügyi törekvéseit ismerte, SONNENFELS és FRANK műveit pedig alaposan tanulmányozta, hiszen falurendezési terveiben, oktatási és nevelési elképzeléseiben, értekezéseiben gyakran hivatkozik e két szerző munkáira. Így „A parasztember magyar országban" címűben több oldalon utal SONNENFELS 3 kötetes írására. Az „Önéletírásában FRANK Orvosi rendészetének II. kötete 532—692. lapjaira hívja fel a figyelmet. A helység- és iskolaszabályozás című tervezetében ugyanezen kötet 810., 814. és 815. oldalán leírtakat idézi. Ugyanott a 3. rész harmadik fejezetére is utal. Mikor a csatornázás szükségességét akarja igazolni, FRANK művének III. kötete 822., 876., 877. és 924. oldalán olvasottakra hivatkozik. SONNENFELS I. kötete 258—260. lapjain találhatókkal is elképzeléseit erősíti. De ahol nincsenek pontos utalások, ott is feltalálható a közegészségügyi reformereinek eszméihez való szoros igazodás. Tessedik zseniális gyakorlatiasságát bizonyító tény, hogy kortársként, szinte azon melegében hasznosította ezt az újsütetű tudományt, míg a hivatalos orvostudomány csak 1909-ben fedezi fel FRANK-ban a közegészségtan megalapítóját. Tessedik egészségügyi ismereteinek alapjait még főiskolai tanulmányai idején szerezte. A teológia mellett természettudományos és orvosi előadásokat is hallgatott. Debreceni tanárainak egyike a misztikus hírű Hatvani István professzor, teológiai és orvos doktor Erlangenben „ ... Arnold és Müller a természettudományból. Isenflamm és Delius a medicinából és anatómiából ... a reális tudományok elveit csepegtették szívembe."

2 Ezekután tárjuk fel korszerű egészségügyi ismereteinek, fáradhatatlan közegészségügyi érdeklődésének bizonyítékait két átfogó, ránkmaradt írásából. Az egyik a Memorabilia Szarvaschiensia, azaz Szarvasi nevezetességek, a másik önéletírás-a. Az elsőt gazdasági krónikaként írja és már a tervezésnél tekintettel volt: „... Régi, elfelejtett és új élelmezési ágakra és forrásokra, hogy mi okozta a régiek megszűnését és ki indította meg az újakat. ... A népesség szaporodására és fogyására, és arra, hogy milyen eszközzel akadályozták, illetve mozdították ezt elő. A népességet aggasztó betegségekre, járványokra, himlőre, pestisre, skarlátra, pokolvarra, nemibajra (népiesen süly-nek nevezik), arra, hogy mikor s milyen okok folytán kezdtek ezek elterjedni, hogy meddig tartottak, hogyan fojthatok el, azaz milyen intelmekkel lehet és kell azokat elfojtani. ... A falusiak életmódjában ... tapasztalható rendellenességekre. ... Lupusra, dőzsölésre, az egészségre káros, őrült táncokra. ... A természetben, a levegőben és az időjárásban előforduló ritka esetekre, azok jó és rossz következményeire." A bevezető is elárulja, hogy a krónika .nemcsak eseménytár, hanem gondolatok és vélemények közlésére alkalmas tanulmány. Igazolásul idézzük azokat az éveket, melyekben egészségügyi vonatkozású feljegyzések találhatók. 1739. Az ezen évben dühöngő pestis megfertőzte ugyan Szarvast, azonban a legfelsőbb rendeletek pontos betartása, megfelelő oktatások, s a község érdemes papjának" — Markovitz Mátyás — „jól megalapozott tanácsai, az elöljárók hathatós intézkedései, továbbá mindennek a helyi viszonyokhoz és szükségletekhez 128