Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Darida Mihály: Tessedik Sámuel és az egészségügy

TÉNYEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK TESSEDIK SÁMUEL ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY D ARID A MIHÁLY Tessedik Sámuel élete és munkája c. kiváló tanulmányában írja dr. Nádor Jenő történész az 1767 és 1820 között Szarvason élő és alkotó evangélikus lelkészről: „. . Ha olvassuk a Mária Terézia és II. József-féle kormányzati működés tárgyait. azokat a felvilágosult, népboldogító intézkedéseket, s melléjük állítjuk a tessediki-munka részleteit: kicsinyített, hű tükörképét kapjuk az ország életének a falu életében. Egészségügy, orvosok, bábák, szegény- és koldúsügy, árvaház, törvénytelen gyermekek megmentése, cigányok, takarékoskodás, dáridók eltiltása, iskolaügy fejlesztése, gazdasági reformok stb., stb.: ilyesmik töltik ki a kereteket, melyekben a Mária Terézia-féle felvilágosult kormányzati ténykedés mozog. Ha azután elolvassuk Tessedik Memorabiliáját, észrevesszük, hogy az nem egyéb, mint a felsorolt tárgyaknak elregisztrálása, annak megállapításával, hogy hogyan, sokszor milyen küzdelmek árán és milyen eredeti megoldásokkal sikerült Szarvason keresztülvinni a kor szelleméből táplálkozó, felülről sokszor csak általánosságban kijelölt s útnak indított reformokat. Ez a keresztülvitel azután szinte százszázalékig a Tessedik érdeme, s miután nem egy eredeti alkotása messze kinőtt a falusi, a helyi jelentőség korlátain: országos szerephez juttatta az egyszerű falusi papot." A tanulmány Tessedik egész életművét mutatja be, nem feledkezvén meg közegészségügyi .ténykedéséről sem. De amíg pedagógiai rendszere, iskolája, gazdasági és iparfejlesztési kísérletei széles horizontú kor-rajzból vetülnek elénk, egészségügyi gondolatai és intézkedései gyökértelen, bürokratikus kuriózumnak látszanak csupán. Tessedik néhány ránkmaradt írása azonban azt bizonyítja, hogy kora egészségügyi törekvéseinek alapos ismerője, „ ... a maga jószántából működő, önfeláldozóan odaadó és a végrehajtásban sokszor eredeti megvalósítója'\l A kort, melyben Tessedik élt, a szabadelvű abszolutizmus eszméi irányították. A rendi állam uralkodó osztálya felismerte, hogy — többek között — az egyén egészségi állapota, a települések közegészségügyi helyzete is befolyással van az államhatalom erejére. Az ismétlődő járványok, a lakosok elnyomorodása, tudatlansága, babonás hiedelmei is okozhatják az állam gyengülését. A 18. században lett állami gond és közhatalmi feladat a birodalomban „... a betegekről való gondoskodás, a kórházak létesítése, a környezet higiénikusabbá tétele, a mocsarak lecsapolása. egészségügyi tisztviselői állások szervezése és bizonyos fokig a nép műveltségének terjesztése is".

4 Mária Terézia és II. József uralkodása idején alakult ki a birodalom egészségügyi szervezete is. Az udvar intézkedéseit az akkor kibontakozó közegészségtantudomány jeles képviselői irányították. Gerhardt van SWIETEN (1700—1772.) egyik kidolgozója volt az első, országos érvényű közegészségügyi jogszabálynak. A magyar egészségügyi közigazgatásnak az alapja volt azután 1848-ig ez a Generale Normativum in Re Sanitatis. SWIETEN egyébként a bécsi udvari egészségügyi bizottság elnöke, a birodalom orvosi ügyeinek vezetője és reformátora. Ösztönzésére alakította újjá Mária Terézia a nagyszombati egyetemet és egészítette ki orvosi karral 1769-ben. 127