Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - VITA - Újváry Zoltán: A nemzetiségi hagyomány változásának vizsgálata

du A nemzetiségi hagyomány változásának vizsgálata Hozzászólás Krupa András tanulmányához ÜJVÄRY ZOLTÁN A Békési Élet 1973. évi 2. számában (315—332. 1.) Krupa András a népszokáskutatás alapvető kérdéseivel foglalkozik. Olyan problémákat vet fel, amelyek az utóbbi időben igen élénken foglalkoztatták a néprajz kutatóit. A kulturális jelenségek változásának részletes és beható vizsgálata bonyolult, sokrétű feladat. Különösen megmutatkozik ez a szellemi, a néphagyománybeli jelenségekben bekövetkezett változások vizsgálatánál. A rendkívül heterogén összetételű szokáshagyomány, amelyben logikai összefüggés látszólagosan nem mutatkozik, az emberi közösségek életében fonódik össze. Természetszerű tehát, hogy az ember és az ember által létrejött közösségek életét is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy a szokások változásait felfedhessük és megérthessük. E kérdések vizsgálatából leszűrt eredmények viszont nem csak a szokások változásainak magyarázatát segítik elő, hanem sok más kulturális jelenség kialakulásához és fejlődéstörténetéhez is kiinduló alapul szolgálnak. Lényegesen többről van itt szó, mint valamely jelenség, szokás, hiedelem stb. formai vagy funkcionális változásának egyszerű tényéről. E mögött a változás mögött több egyéb tényező, jelenség változása húzódik meg. Ahhoz, hogy egy szokásban változás következzen be. fel kell tételeznünk számos más változást is a szokást hordozók életében, és lehetséges, hogy valamely szokás megváltozása a megváltozott jelenségek sorában csak az utolsó helyet foglalja el. A változás folyamatában azonban mindenképpen kettős erő működését figyelhetjük meg: a szokást belülről feszítő erőket és a rá kívülről ható erőket. A kutatás irányait is eszerint kell meghatároznunk. A két erő bizonyos ponton egyesül egymással és így a megváltozott szokásból következtethetünk egy kisebb-nagyobb közösségben, akár az egész társadalomban bekövetkezett gazdasági, politikai, kulturális stb. változásra, állapotra, illetőleg az utóbbiaknak a változásából, állapotából a szokásban bekövetkezett változások okaira, a folyamatot előidéző és működtető tényezőkre. A szokáskutatás alapvető kérdései közé tartoznak a szokások változásával, alakulásával összefüggő kérdések. A szokásokat leíró, múlt századból, e század elejéről való cikkekben az idevonatkozó vizsgálatok lényegében teljesen elmaradtak, és később is, többnyire csak utalások formájában érintették ezeket a szempontokat. A szokáskutatás terén is — mint általában a folklór területén — az összehasonlítást, a területi elterjedést tartották elsősorban szem előtt, a strukturális változások, a szokások életét belülről és kívülről feszítő, romboló vagy éppen a fejlődését elősegítő erők háttérben maradtak. Természetesen ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. A szokásokat befolyásoló tényezők az ember, a nép, a nemzet életének és történelmének szinte minden portján és minden megnyilvánulásában felbukkannak. A vizsgálatokat nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan, azaz a mai állapotot és történelmi múltat is figyelembe véve kell végezni. Nem lehet előttünk kétséges, hogy a változások vizsgálatánál szinte mindegyik szokást külön-külön kellene vizsgálnunk ahhoz, hogy általános érvényű megállapításhoz jussunk. Lényegében mindegyik szokásnál másképpen történik az átalakulás, a változás. A szokások életét külön-külön aligha tudnánk nyomon követni. Ügy gondolom, hogy a szokásokat hordozó, a szokásokat éltető és gyakorló egyé121