Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Szincsok György: Tallózás az alföldi szlovákok irodalmi törekvései között

Mivel fontosnak tartja az alföldi és a felvidéki szlovákok kapcsolatát, Kollárt arra kéri, vállalja el az összekötő kapocs fontos szerepét. Karel Straka költészetében fontos szerepet kap az anyanyelv védelme. Ez szükségessé is válik, mivel a magyarosító tendenciák erősödnek. A módosabb szlovák lakosság egy része egyre közömbösebb magatartást tanúsít, s fokozatosan elmagyarosodik. Kollár követőjeként műveit biblikus (biblictina) nyelven írja, de nem térhet ki Eudovit Stúr új irodalmi nyelvének hatása elől sem. 1853-ban Szarvason kiadott Púvodné bájky od Karla Straky v Békéscabe (Karel Straka eredeti állatmeséi) verses gyűjteményét már szlovákosított ,,biblictinával" irta. Straka minden egyes verses állatmeséje a népi igazság egy-egy magvas megfogalmazását adja. Straka és Kollár barátságát jól kiegészíti a közös barát, Stefan Kutlik pitvarosi lelkész. Említésre méltó, hogy Kollár és Kutlik levelezése igen gazdag. Kutlikot azonban Kollárhoz fűződő barátsága nem akadályozta meg abban, hogy időközben áttérjen az új szlovák irodalmi nyelvre. Az új szlovák nyelv bevezetésének szükségességéről a következőket írja Pavol Dobsinskynak írott levelében: ,,Én, kedves barátom, semmilyen korifeus nem vagyok, hisz láthatja ezt a „Potrebnik"-ból is. Nekem előbb meg kell tanulnom a szlovák nyelvet, mert a helyesírást nem ismerem."

2

0 Az ő fia ifj. Kutlik János nagybánhegyesi evangélikus lelkész azonban még 1859-ben is kitart a régi egyházi nyelv mellett. De a későbbi Národny Hlásnik (Nemzeti Híradó)-ban közölt írásait már ő is a stúri irodalmi nyelven írja.

21 A békéscsabai szármzású Ján Valastan-Dolinsky, aki ugyan korán elkerült szülőföldjéről, de a csabai népdalok összegyűjtésével és Turócszentmártonban történő kiadásukkal vitathatatlan érdemeket szerzett. A kiadványnak figyelmet szenteltek a Slovenské pohTady (Szlovák Szemle) is.

2

2 Mint szlovák muzsikus zenét komponált Hviezdoslav Letorosty-jára. Ugyancsak ő szerezte a Za slobodu (A szabadságért) című dalciklust.

2

3 1918-ban a Magyar—Osztrák Monarchia széthullása következtében Csehszlovákia megalakulásával megtörtént a szlovákok önálló állammá szervezése. Az államhatár kétségtelenül hátrányosan befolyásolta a további kapcsolatokat minden téren. Fokozta az elszigeteltséget a magyar uralkodó osztály politikája. Az eltávolodás lemérhető az irodalmi élet alakulásán is. Az alföldi szlovák olvasóhoz ritkán jutnak el a szlovák klasszikusok és a század eleji szlovákiai írók művei. Mintegy kárpótlásul fellendült az alföldi írók munkája, s így a kormány akarva-akaratlanul hozzájárult ahhoz, hogy ismét erőre kapjon a szlovák nemzetiség irodalmi tevékenysége. A publikációs lehetőségekben nem volt nagy választék. Az ún. szlovák népi költők művei elsősorban a Cabiansky Kalendár, de gyakran a Slovenská Rodina vagy az Evanjelicky Hlásnik (Csabai Kalendárium, A szlovákok családja, Evangélikus Híradó) lapjain jelentek meg. Gyűjtemény formájában az 1930—40-es években jelentek meg e korszak szépirodalmi termékei. Az itteniek szinte kizárólag a fent említett lapokat olvasták, ezért sajnos alig ismerhették az egységes szlovák irodalmat, annak legkiemelkedőbb képviselőiről sem hallhattak. Ugyanis ezek a legolvasottabb kiadványok anyagukat csak az itteni szűkebb körből merítették. Ezen olvasmányok népszerűségéhez hozzájárult egyszerű nyelvezetük, eredeti népi humoruk, valamint 68