Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Szincsok György: Tallózás az alföldi szlovákok irodalmi törekvései között

dalomban először — megjelenik a kizsákmányolt proletár. A műben feltárja a burzsoáziának és az azt kiszolgáló értelmiségnek viszonyát a proletárokhoz. Drámáiban megjelenik a föld után sóvárgó paraszt típusa. Ennek oka, hogy az Alföldön a mezőgazdaság kapitalizálódása előrehaladottabb stádiumban volt, mint Szlovákiában. Itt a gazdag paraszti réteg és a szegény parasztság valamint a mezőgazdasági munkásság között a különbség élesebben jelentkezett. Rátérve a szűkebb értelemben vett alföldi szlovák írók ismertetésére, hangsúlyozni szeretnénk azt a tényt, hogy legtöbbjük munkássága jóval kisebb visszhangot keltett, szűkebb közösséghez szólt, hírük mégis eljutott a távolabb élő szlovákokhoz is, mivel írásaik a felvidéki szlovák lapokban jelentek meg. Elsőnek Dániel Bolcót említjük, aki tulajdonképpen mindennapi szükségletet elégített ki a Swadobnj winse, najwjce pro obey ev. dolnozemské (Lakodalmi rigmusok az alföldiek számára) című, mindössze 30 oldalnyi terjedelmű könyvecskéjével. A szarvasi lelkész könyve Pesten 1804-ben jelent meg.

1

3 Cegléden, majd Cinkotán élt és tevékenykedett Pavel Jakubovic, aki jól sikerült versekkel ajándékozta meg olvasóit. Verseit a Tatranka és a Hronka című lapok közölték.

1/

1 Michal Bosyt, mint a Shakespeare-drámák szlovák fordítóját ismerjük.

15 Műfordításai azonban nyomtatásban nem jelentek meg. Ladislav Jesensky a hódmezővásárhelyi majd 1857-től a nyíregyházi evangélikusok lelkésze szintén szívesen foglalkozott versírással. Szlovák nyelvű versei a Zora, a Hronka, a Kvéty, és a Noviny Slovenské című lapokban jelentek meg. Egy ideig a PriateT Tudu (A nép barátja) című folyóiratot is ő szerkesztette.

1

6 Andrej Szeberényi (idősebb) Békéscsabán és Makón kívül leghosszabb időre Nagylakon telepedett le. A Slováci a svoboda (A szlovákok és a szabadság) című regénye az 1848/49-es szabadságharc dicső eseményeit örökíti meg.

17 A szabadságharc mellé áll. Ezt bizonyítja a PriateT Tudu c. lapban kifejtett írói és szerkesztői tevékenysége. Lajos nevű testvére révén már diák korában kapcsolatba került Petőfi Sándorral. Petőfi csodálatos varázsa sok szlovák költőt kerített hatalmába. Az alföldiek külön büszkék arra, hogy a Petőfi-versek első szlovák nyelvű tolmácsolója alföldi. A műfordító Karel Hrdlicka csabai tanító majd nagylaki lelkész. A fordítások Spisy básnicke (Költői alkotások) címmel jelent meg 1890ben Békéscsabán. A könyv Povázsay Mátyás nyomdájában készült. Ezekből a fordításokból ad ízelítőt a Cabiansky Kalendár 1921. és 1925. évi száma.

1

8 A XIX. század egyik tipikus alföldi szlovák költőjének tekinthetjük a békéscsabai tanítót, Karel Strakát. Karel Straka a kimagasló szlovák költő, Ján Kollár hűséges követője volt. Lelkesedett Kollár szláv kölcsönösségi elveiért. A szláv kölcsönösség elve a felvidéki és alföldi szlovákok együvé tartozásának formájában jelentkezik verseiben. A szláv kölcsönösség elvét két nagyszabású alkalmi költeményében hangoztatja a legérzékletesebben. Ezen versek egyike Ján Kollárhoz szól, s akikor készült, amikor Kollár eljegyezte a német származású Vilhemina Schmidtet.

1

9 A másik költemény a pesti ev. egyház jubileumi ünnepségeire íródott, címe Spoluradost Caby (Csaba is ünnepel). 5* 67