Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szabó Ferenc: Egykorú népi gúnyvers Orosházáról, az 1848-as parasztmozgalmak kezdeti időszakából

JEGYZETEK 1. Vö. legutóbb erről: Bálint Ferenc: Az 1848—1849. évi polgári forradalom és szabadságharc megyei vezető szervei és irataik a Békés Megyei Levéltárban. = Békési Elet 1973. 2. sz. 2. Éppen az egykorú iratokra támaszkodás, a bőséges dokumentumközlés adja Oláh György: Békés vármegye 1848—49-ben. Gyula, 1889—1892. c. kétkötetes műve maradandó értékét. 3. A szarvasi Réthy-nyomdában készült ilyen kiadványok egy részének szövegét közli Oláh György: i. m. II. 527—556. Előzőleg ugyancsak Oláh György: Forradalmi népköltészet Békésvármegyében. = A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat évkönyve XV. Szerk. Karácsonyi János. Gyula, 1891. 99—109. 4. Táncsics Munkások Űjsága c. lapjában néhány orosházi parasztlevél is megjelent 1848ban. Vö. Dénes György: Orosháza a forradalom, a szabadságharc és az önkényuralom időszakában. = Orosháza története. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 305, 315. 5. Néhányat Oláh György említett művei is közölnek. A legjobb országos gyűjtemény: Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete. Bp. 1952. Tájunkról néhány idevágó alkotást közöl Kálmány Lajos több kötete is. 6. A Békés Megyei Levéltár 1848—49. évi anyagának újrarendezése során került elő Balázs István orosházi asztalos 1841 és 1848 közötti „kontóskönyve", különféle vegyes feljegyzésekkel. E kis kötetben van a gúnyvers tintával írt, kétlapos kézirata elhelyezve. Balázs István valakitől kaphatta a versezetet, nyilván megtetszett neki, mert ceruzával két oldalnyit be is másolt a kontóskönyvbe. A kis kötet és a gúnyvers ismeretlen úton került a levéltárba, hozzákapcsolódó irataink nincsenek. 7. A 48 előtti elöljáróságválasztásokról és elöljáróságokról általában lásd Implon József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. <1694—1848). Békéscsaba, 1971. 261—274. A községek elöljáróit az elmondottakon kívül azért is gyűlölte a nép jórésze, mert az adóbehajtás és a katonafogás, a közmunkára való kirendelés is az elöljárók feladata volt. 8. Oláh György és Dénes György idézett munkáján kívül Dénes György: Orosháza 1848—49-ben, a forradalom és szabadságharc idején. = Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az orosházi Szántó Kovács Múzeum fennállásának 10. évfordulójára. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1955. 50—53. 9. BML Orosháza Helység Tanácsa Végzéseinek Jegyző Könyve 1847. okt. 31. 546. p. 9/a. BML Békés vm. alisp. ir. 380/1848. alapsz. (Jugovics márc. 26-i és 27-i jelentései.) 10. BML Megyei népközgyűlés jkv. 1848. mácius 27—29. 18. pont. 11. BML Orosháza Helység Tanácsa Végzéseinek Jegyző Könyve 1848. ápr. 4—5. 553— 554. p. 12. BML Békés vm. alisp. ir. 380/1848. alapsz. (Omaszta Zsigmond ápr. 7-i jelentése.) Dénes György: Orosháza tört. i. m. 289—291. 13. Fiskáros = fiskális = ügyvéd. 14. A sor értelme: egyenrangú polgárok vagyunk. 15. Nőtáros = nótárius = jegyző. 16. Sohonába = Sehonnába. 17. Árvatutor = árvagyám, árvagondnok elöljárósági tag. 571;