Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szabó Ferenc: Egykorú népi gúnyvers Orosházáról, az 1848-as parasztmozgalmak kezdeti időszakából

Akkor meg majd bágyadtabb lesz, Mikor tőlünk vég búcsút vesz. De mi azzal nem gondolunk, Akkor is majd csak így szóllunk: Csak hadd menjen Sohonába,

16 Vesszen oda kurvannyába! Verasztó Jánoson a sor, Mert ő sem jó árva tutor.

17 Gyakran olyan útálatos, Mint a bival, mikor sáros! Azt gondolja, a kanális Tentatartó kalamáris. Neki hajul, hogy ő majd ír, Mikor látja, hogy térdig ír! (ér) Akkor egyet nagyot ugrik, Úgyhogy a keze kitörik. Mégsem tanul ő magárul! Most is níha az utcárul Ügy viszik be, mint egy dögöt, Vagy mint egy görbe ördögöt. Jobb lenne, hogy ilyen ember Olyan lenne, mint vad kender. Amely nem egyébre való: Ahol sok van, tűzrevaló. *** Választottunk elöljárót, Az igazság után járót. Horváth János és Krausz Pál Mindkettő oly jó lábon áll, Hogy akármely sebes hullám Csapjon reá, avagy villám, Nem rendül meg állásábul, Mert isten akaratjábul Vágynák oda felállítva! Embertül megtántorítva! Ügy hisszük, hogy nem is lesznek. Az isten segílje őket! Szerkesztő és kiadó Orosháza Nípinek a Jobbrísze, azaz felelős szerkesztő és Kiadó. Orosházán a kicsapott bíróságról írtam, amikor akkor.