Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dankó Imre: Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez: Osváth Imre és Veress Ferenc emlékezete

Osváth Imre 13 évig volt kötegyáni pap. Itt alapított családot, feleségül vette Törvénybíró Fónagy Mihály Erzsébet nevű leányát. Házassága révén sógora lett Balogh Péternek. Házassága nem volt szerencsés, mert a fiatalasszony hosszas betegség után, még mielőtt Osváth Sarkadra ment volna, meghalt. Osváth 1850-ben Veress Ferenc után lett sarkadi lelkész. Másodszor is házasságot kötött, özvegy Szikszai József né, Vecsey Erzsébetet vette feleségül. Osváth már Kötegyánban is nagy tekintélynek örvendett. Sarkadon még tovább öregbítette tekintélyét. Nemcsak az egyházi ranglétrán emelkedett, hanem élénken részt véve a közéletben, általánosan elismerés és tisztelet övezte. Az 1863. évi ínséges esztendő tapasztalatain is okulva Sarkadon két takarékmagtárt létesített. Olvasóegyletet alapított és részt vett az első sarkadi takarékpénztár megszervezésében is. Érdekesen jegyezte meg róla nekrológjában Kósa Ede, hogy „demokrat érzelmét és szellemét folyvást megőrizte és megtartotta".

1' Nyolcvanéves korában, 1887-ben nemcsak hívei, hanem az egész város, a tisztelők széles köre ünnepelte és köszöntötte. A jubileumról megemlékezett a Debreceni Protestáns Lapok is. A községi tanács, fénykép után, Münchenben egy ismeretlen német festővel erre az alkalomra megfesttette Osváth arcképét. A képet Zakar János főbíró adta át az ünnepeltnek. A festmény ma is megvan a sarkadi református lelkészi hivatalban. (A festményen látható évszámokat később halála után festették rá. A festmény dátumozása azonban téves, mert Osváth sarkadi papságának kezdő éve nem 1849, ahogy a képen áll, hanem 1850. Ez a tévedés onnan történt, hogy Osváth Veress Ferenc 1849-ben történt halála után megválasztásáig Kötegyánból ellátta a sarkadi lelkészi teendőket is. Téves az 1893-as évszám is, mert Osváth 1891-ben elhunyt. Az 1893-as évszám azt jelöli, hogy ekkor lépett örökébe új lelkész.) Osváth iradalmi téren is működött. A Munkások Űjságjá-ba írt tájékoztató jellegű cikkeiről már volt szó. Ezeknek nincsen különösebb jelentőségük, inkább orientációjuk miatt fontosak. Több egyházi beszéde is megjelent nyomtatásban. Legtöbben számos forrásértékű adat található Sarkad és környéke népének múlt századbeli életére vonatkozóan. Közülük ezúttal mindössze egyet említek meg. Azt, amelyiket 1868. szeptember 25-én, a nagy tűzvész után újjáépített sarkadi templomban elsőnek mondott. Osváth utóélete eléggé szerény volt. Kósa Ede már említett nekrológja alapján Szinnyei József irodalmi lexikona részletesen ismertette életét és munkásságát.

10 Móricz Pál személyes indítékokból is vezéreltetve írta meg róla a már ugyancsak említett szép emlékezését. Más azután nem is volt, lassan feledésbe merült, pedig élete és munkássága eredményei beépültek Sarkad történetébe, s mindmáig ható tényezők. Ahogy Márki Sándor írta az akkor még élő, nagytekintélyű papról, azokról szólva, akik 1877-ben, papi működése 40. évében ünnepelték, hogy: „egy Sarkad-város haladása körül nagy érdemekkel bíró munkás embernek nyújtották a koszorút".

1

1 Véleményalkotásában aligha befolyásolta az, hogy Osváth a keresztapja volt. Különben is Osváth páratlan népszerűségét, az iránta mindenfelől megnyilvánuló tiszteletet mutatja, hogy a református pap a katolikus grófi gazdatiszt gyermekének valóban a keresztapja volt. Veress Ferencről lényegesen kevesebbet írtak, mint fiáról, Sándorról. Ez természetes is, mert kisebb körben volt ismeretes: tevékenysége, minden értéke ellenére, szűkebb körre korlátozódott, mint Veress Sándoré. Néhány nekrológ-szerű megemlékezésen kívül alig foglalkoztak vele. Amit mégis, azt is legtöbbször úgy és annyiban, mint Veress Sándor apjával.

1

2 Pedig Veress Ferenc megérdemli, hogy necsak fia után említsék, emlékezzenek rá. Veress Ferenc Békésszentandráson született 1795. november 17-én. Apja Veress István, szerény vagyonnal rendelkező kisnemes volt, anyja Kertész Éva. A család polgári életideálokat követett, és a szülők leghőbb vágya volt, hogy gyerekeiket, köztük Ferencet is, jól iskoláztassák. Ferenc már a családi körben megtanult írni, olvasni és számolni. Rendszeres tanulásra a legközelebbi híres iskolába, a korábban főiskolai szinten tanító, de a Ratio educationis hatására már csak partikuláris szinten működő mezőtúri latin iskolába küldték. A mezőtúri iskola Veress Ferenc diákoskodása idején a debreceni kollégium legnevesebb partikulái közé tartozott. Tevékenysége arra irányult, hogy tanítványait felkészítse az anyaiskola, a debreceni kollégium felső, akadémiai előkészítő és akadémiai tanfolyamaira. Az ősi iskolát Veress 11 561