Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dankó Imre: Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez: Osváth Imre és Veress Ferenc emlékezete

Ferenc ottani tanulásának időszakában is neves rektorok vezették. Nagy hatással lehetett rá Nagy István (1807—1809-ig rektorkodott), aki később a kecskeméti főiskolán lett professzor, és talán Nyakas Péter is (1809—1811-ig volt túri rektor), de őróla alig tudunk valamit. De mindenekelőtt a nálánál csak egy évvel idősebb Péczeli József. Péczeli 1811—1813 között volt túri rektor. Amikor eltávozott, a túriak szolgálati bizonyítványában ezeket írták róla: „Szép tálentumával s tudományával a tanításbéli szorgalmatosság, jó mód és szerencsés előmenetel szinte két esztendők alatt szakadatlanul egybe lévén köttetve többet nem mondhatunk, mit ezen óhajtásunkba befoglalunk, hogy a jóltevő Isten, amely oskolát meg akar áldani s virágzóvá tenni, adjon abba Tanítóul Péczeli Józsefet".

1

3 Mint tudjuk, ebből az ifjabb Péczeli Józsefből lett aztán a debreceni kollégium nagyhírű „história és litteratura professora". Veress Ferenc 1812-ben ment a debreceni kollégiumba, ahol a theológiai studiúmok hallgatója lett. A mezőtúri partikulában jó alapot kapott érdeklődő ifjú a lehető legjobb időpontban ment a kollégiumba. A kollégium akkor élte a maga sajátos reformkorát, amely a nemzeti szellem, vele kapcsolatosan a magyar nyelv térhódításán kívül a reáliák felé való fokozottabb érdeklődésben is megmutatkozott. Egymást érték a különféle reformkísérletek, amelyeknek tanúja egy-egy új tanterv, directio volt. Tetőfokán állt a Csokonai-kultusz, a kollégiumi ifjúság irodalmi érdeklődése egységesen az új, egyre inkább és mindjobban nyíltan társadalmi problémákat hordozó magyar literatúra felé fordult.

1

4 Veress Ferenc tanárai nemcsak egy iskola és nemcsak egy fényes iskolai korszak kiemelkedő, hanem országosan is számottevő és számon is tartott egyéniségek voltak. Mindenekelőtt a nagynevű Budai Ézsaiást, aztán a híres Sárvári Pált említhetjük közülük.

1

5 Ez a két iskola volt az a két szellemi műhely, amely Veress Ferencet nemcsak nagyfelkészültségű teológussá és jó szónoká, hanem kora társadalmi, szellemi kérdéseiben jártas, érdedklődő, közéleti férfiúvá formálta. Kollégiumi tanulmányainak befejeztével „marasztották", azaz a kollégiumban praeceptorként alkalmazták. Egy évig az elemi első osztályt tanította, majd 1818ban Komádiba ment rektornak. Veress Ferenc jellegzetes partikulista életet futott be. Tanulmányait partikulában kezdte, onnan az anyaiskolába ment továbbtanulni. Az anyaiskolai tanulmányokat bevégezve úgynevezett „academica promotiora" mert, azaz praeceptor (tanító)-ként, majd rektorként (igazgató) tanítani partikulába, és az ott szerzett pénzen tanulmányai végleges befejezésére külföldi egyetemekre ment. Ahonnan aztán visszajövet papnak ment valamely egyházba. Veress Ferencről ugyan nem tudjuk biztosan, hogy járt-e vagy sem külföldi egyetemen. Lehetséges, hogy a partikulista életút ezen utolsó állomása nála elmaradt. Bár ez ellen szól, hogy korán jó, kiemelkedő gyülekezethez jutott. Veress Ferenc életalakulása és munkássága szempontjából sokkal fontosabb az, hogy mint partikulista, belülről ismerte meg kora közoktatását, iskolai viszonyait és felkeltette benne azt a vágyat, hogy közoktatásunkat megreformálja, jobbá, korszerűbbé tegye. A kornádi rektorságról nem állnak rendelkezésünkre bővebb adatok. A fiatalember a Komádiban töltött éveket minden bizonnyal önképzéssel töltötte.

1

6 Háromévi kornádi rektorkodás után 1821-ben sarkadi segédlelkész lett. Sarkadra kerülve nem gondolta, hogy majd ez lesz végső állomása és ezért be se igen rendezkedett. Jól is tette, mert már 1822-ben Belényesre ment papnak. A belényesi papságot nagy ambícióval foglalta el. A belényesi református egyház egy magyar népsziget legerősebb organizmusa volt, az egyházi teendők ellátásán kívül feladatának tekintette a magyarság összefogását, a nemzeti nyelv és rajta keresztül a magyar irodalom, kultúra védelmét. A belényesi református egyház ilyenfajta tevékenysége, ha áttételesen is, de már ott is, a bihari hegyek mélyén is, és akkor egyet jelentett a haladó gazdasági és társadalmi mozgalmak támogatásával.

1

7 Nem csoda, hogy a belényesi egyháznak ezidőtájt sorra kiváló papjai voltak, akiknek a sorába méltón illeszkedett be Veress Ferenc.

1

8 Jobban mondva csak illeszkedett volna, mert egy év múlva, amikor a sarkadi papság megürült, a sarkadiak visszaemlékezve a kevéssel azelőtt távozott Veress Ferencre, utána mentek és visszahozták Sarkadra. Így lett Veress Ferenc 1823 tavaszán Sarkad papja, s maradt is haláláig. Hamarosan megnősült, felesége Vetésy Mária mindenben méltó társa volt. Azonban korán elhunyt. Veress Ferenc másodszor is házasságot kötött. Több gyermeke volt, közülük ezúttal csak az első házasságából származó két fiát, Sándort (1828), a 562;