Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején

uralkodó nagyarányú feszültséget. A hatalmon levők itt is nagyarányú katonai előkészületeket tettek.

3

6 Az itteni kaszárnyákban is titokban terjesztették a „Katonák! Proletár testvérek!" kezdetű szocialista röpiratot.

3

7 Március 2-án — néhány nappal a kitűzött időpont előtt — Békésen népgyűlés zajlott le. A szociáldemokraták, .a függetlenségiek és a köztársaságiak e közös megmozdulásán a többszáz résztvevő kifejezte „harci elszántságát" a közelgő nagy sztrájk során.

3

8 A tömeg nem is sejtette, hogy a fővárosban időközben már megkezdődtek a kulisszák mögötti tárgyalások a nagy sztrájk leszerelésére. Március 6-án érkezett meg Békés megyébe is annak a híre, hogy a szociáldemokrata pártközpont elhalasztotta a politikai tömegsztrájkot.

3

9 Mint az országban mindenütt, itt is nagy volt az elkeseredés. Az itteni szociáldemokrata vezetőség is kellemetlen helyzetbe került. Hetekig egyébről sem volt szó, mint az általános sztrájkról, s most ez a hirtelen fordulat érthetetlen volt a munkások számára. A március 8—9. folyamán a megyében tartott szociáldemokrata pártértekezleteken mégis sikerült aztán — bár bizonyos nehézségek után — bizalmat szavaztatni a pártközpont politikájának.

4

0 A kiábrándultság azonban nagy volt. A szociáldemokrata mozgalomban bizonyos visszaesés következett be ezután. Hosszú hetekig SZDP-rendezvényekre nem került sor a megyében. Hasonló hanyatlás következett be a függetlenségiek tevékenységében. A március 15-i szabadságünnepélyek sablonos megemlékezések voltak, kevés aktuális politikai tartalommal.

4

1 Ezután hetekig a párt tevékenysége is alábbhagyott a megyében. Érdemes azonban megjegyezni, hogy amíg a szociáldemokraták és a függetlenségiek tevékenysége hanyatlott, ugyanakkor a köztársasági párt aktivitása megnövekedett Békés megyében. A Nagy György-féle párt vezetőségének ugyanis nem volt része az általános sztrájk leszerelésében, így a tömegek előtt nem volt kompromittálva. A szociáldemokrata munkásság itt is együttműködött a republikánusokkal. A kormányzat és a bécsi külpolitika elleni éles támadások jellemezték a köztársaságiak március 15-i ünnepi megmozdulásait.

4

2 A Békés megyei republikánusok komoly segítséget kaptak azáltal, hogy csatlakozott hozzájuk Kovács Gyula országgyűlési képviselő. Nevét előző évben Tisza István elleni fegyveres merénylete tette ismertté, és a baloldali közvélemény körében ezért népszerű volt. Áprilisban Kovács Gyula nagyarányú agitációs körútra indult a megyében. Április 6-án Gyomán, mondott 200 ember előtt beszédet. Kifejtette azon tervét, hogy lemond mandátumáról, mert a jelenlegi parlamentet alkotmányellenesnek és törvényellenesnek" minősítette.

4

3 Aznap Endrődön mintegy ezer ember várta a képviselőt. Itt is hasonló tartalmú beszédet mondott.

4

4 Agitációs körútját egy hét múlva folytatta. A következő vasárnapon: április 13-án először Mezőberényben mondott beszédet. (A hatósági jelentés megvető hangon írt arról, hogy hallgatósága „a zsidóság és a szocialisták köréből" került ki.)

4

5 A kormány belpolitikáját és a kardcsörtető béosi külpolitikát bírálta ez alkalommal. Ugyanezt tette aznap Köröstarcsa és Körösladány községekben is.

4

6 Kovács Gyula minden egyes gyűlése az illető községek köztársaságpárti erőinek seregszemléjét jelentették. A Nagy György-féle köztársasági mozgalomnak azonban — minden érdemei mellett — komoly hibái is voltak. Hangos, forradalmi szónoklatokat tudtak mondani, de a cselekvés terén megnyilvánult körükben bizonyos te4* 51