Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején

hetetlenség. A kormányzat azonban még így is veszedelmesnek tartotta Nagy György pártjának agitációját és elhatározta, hogy erőszakkal vet ennek gátat. Az április 14-i makói köztársasági pártkongresszust hatósági erővel szétverték/'

7 Ez súlyos csapást mért a mozgalomra, de megsemmisíteni nem tudta. Békés megyében a republikánusok törzsgárdája híven kitartott a zászló mellett. Az április 14-én Makón alkalmazott durva erőszak a megyei ellenzék körében is nagy felháborodást keltett. Jellemző, hogy az egyébként a királyság államformája mellett álló függetlenségiek is elítélték -a hatóságok eljárását.

4

8 A köztársaságiak tevékenysége továbbfolytatódott. Alig hat nappal a makói gaztett után, április 20-án Kovács Gyula újabb gyűléseket szervezett. Ezen a napon Szeghalmon mondott először beszédet/

1

9 A bécsi külpolitika és Tiszáék eddigi tetteinek bírálata mellett ezúttal szónoklatában fontos helyet foglalt el a makói köztársasági kongresszus szétverésének elítélése. Hasonló hangnemben mondott aznap beszédet Vésztőn és Füzesgyarmaton is.

5

0 Mindhárom községben sökszáz résztvevője volt az aznapi gyűléseknek, mutatva, hogy a köztársasági mozgalom híveit a növekvő terror még nem tudta megfélemlíteni. Tiltakozásul az üldözés ellen, az ország több vidékén (így a mozgalom egyik fellegvárának számító Békés megyében is) újabb tagok jelentkeztek a pártba.

5

1 Miközben így zajlottak az események, 1913. első hónapjaiban kisebb arányú volt a megyében az érdeklődés a külpolitikai fejlemények iránt. Pedig a Balkánon februártól kezdve ismét dörögtek a fegyverek. Igaz, a Monarchia kardcsörtetésé most nem volt olyan feltűnő, mint az őszi hónapokban. Április végén azonban váratlanul ismét kiéleződött a nemzetközi feszültség. Szkutari albán város elfoglalása miatt a Monarchia fegyveres beavatkozással fenyegette Montenegrót. Ez felidézte az általános európai háború veszélyét. Hazánkban ez nagy elkeseredést keltett. Izgatott hangulat uralkodott április végén Békés megyében is. „A mi fiainknak, akik a déli határon állomásoznak, miért kelljen most nyomorultul elpusztulniuk?"

5

2 — ez volt az általános vélemény az egyszerű emberek körében. A szervezett munkásság országszerte határozottan fellépett a háborús veszély ellen. Békés megye szocialistái is kiléptek hetek óta tartó passzivitásukból. Április 25-én Békéscsabán megyei pártértekezletet tartottak a szociáldemokraták;

5

3 ezen határozottan elítélték a háborút felidézni kívánó militarista erőket. A megye köztársasági csoportjai is a béke mellé álltaik, bár agitációjuk központjában változatlanul a belpolitikai kérdések álltak. Ez megmutatkozott az április 25-i gyomai ellenzéki értekezleten. Ezt Kovács Gyula javaslatára hívták össze annak ügyében, hogy a kerületben megüresedő mandátumra ki legyen a közös jelölt. Az összehívott 50 ember nagy többsége köztársasági és függetlenségi volt, de megjelent, sőt a gyűlés elnöke lett Szabó István képviselő, az ellenzék jobbszárnyának békési vezetője.

5

4 Makai Márton szeghalmi ügyvéd, a republikánusok megyei szervezője beszédében elítélte „a Habsburgok háborús politikáját", majd kijelentette: „közállapotaink az egész vonalon poshadtak, bűzösek s olyan gazságok folynak, melyek a tisztességes elemeket az elvi alapon álló politikai küzdelemtől elriasztják." Konkoly főszolgabíró azonnal rendreutasította a szónokot. Makai erre válaszolni akart, de Szabó István elnök nem engedte szóhoz jutni, „jeléül annak, hogy a felszólalást ő maga is elítéli."

5

5 52