Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején

ket kívánt választópolgárokká tenni. „Ez nem választójog, hanem szemérmetlen csalás"

2

4 — ilyen és ehhez hasonló kommentárokkal fogadta ezt a békési ellenzéki közvélemény. Január 12-én pedig Szarvason tiltakozó megmozdulásra is sor került ezzel kapcsolatban. Itt mintegy 1000 ember előtt Danes Szilárd ügyvéd fejezte ki a lakosság általános hangulatát. A gyűlésen részt vevő szocialisták és függetlenségiek egyaránt elítélték Tiszáék csaló választójogi javaslatát.

2

5 Az egész ország munkásságának kívánságára január 26-án rendkívüli szociáldemokrata pártkonferencia zajlott le. Ezen a felszólalók (köztük Békés megye küldöttei is) egy általános sztrájk megindítása mellett foglaltak állást.

2" Erről az SZDP konferenciáján határozat is született. A választójogért folytatandó általános sztrájk tervét Békés megyében is lelkesedéssel fogadták a szociáldemokrata pártszervezetek. Február 2-án Orosházán 800 munkás részvételével népgyűlést rendeztek, melyen a jelenlevők harci elszántságukat hangoztatták.

2

7 Hasonló jellegű volt aznap a gyomai szocialisták gyűlése, mintegy 600 résztvevővel.

2

8 Február 2-án Csorváson pedig a függetlenségiek közös gyűlést rendeztek a szocialistákkal. Bikády Antal beszámoló beszédét több, mint százan hallgatták végig. Határozatot hoztak arról, hogy a sztrájk ügyét az ellenzék is támogatja.

2

9 A munkásság és a polgári demokratikus csoportok együttműködése nyilvánult meg az egy héttel későbbi megmozdulásokon is. Február 9-én Gyulán (a megye akkori székhelyén) mintegy 7—800 résztvevővel közös függetlenségiszocialista gyűlés zajlott le. Itt felszólalt Jancsó Károly, a „Választójogi Liga" országos vezetője, ki (a hatóság állítása szerint) „nyers, durva hangon" támadta a kormányt és a hivatalos külpolitikát. (Ezt időszerűvé tette, hogy a Balkánon közben végetért a fegyverszünet és az ellenségeskedések ismét megindultak.) A helyi SZDP titkárának hatásos beszéde után Néveri Albert, a gyulai függetlenségiek nevében bejelentette pártja „csatlakozását az összmunkásság politikai mozgalmához."

3

0 Aznap Békéscsabán is közös gyűlést tartott az SZDP a polgári ellenzékkel. Itt mintegy 1200-an jelentek meg a megmozduláson. A hatóság itt különösen éber volt. A gyűlésen megjelent a főszolgabíró, aki betiltással fenyegette az összejövetelt, ha a szónok az általános sztrájkról beszélne. A felszólalók azonban — ha erről a főkérdésről nem is tehettek említést — kormányt élesen támadó hangnemet használták, s ez nem tévesztette hatását a hallgatóságra.

3

1 „Nekünk is érdekünk, hogy becsületes választójog legyen hazánkban és hogy ez a mostani kormányzat eltűnjön"

3

2 — így vélekedett a békési ellenzéki sajtó is februárban. Az a helyes felfogás, hogy a munkapárti reakció megdöntését csakis közös erővel lehet elérni, jutott kifejezésre a február 23-i békési megmozduláson. Az aznapi gyűlésen (melyen a 800 főnyi tömeg nagyrészét a földmunkások tették ki) Tasnády Antal, a szövetkezett ellenzéki pártok országos küldötte mondott beszédet. Itt határozatot hoztak arról, hogy az elkövetkezendő általános sztrájk napjai alatt a polgári családok segíteni fogják a munkások hozzátartozóit.

3

3 Ugyanilyen jellegű kezdeményezés volt a megye más városaiban is.

3

4 Ez a szolidaritás-akció helyes lépés volt a demokratikus polgári és értelmiségi körök részéről. Március első hetében lett volna esedékes az általános sztrájk. „Közeledik a döntő összecsapás!"

3

5 — az efféle sajtóhangok kifejezték a megyében is 50