Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején
oldala szemléltetően illusztrálja tartalmát: egy borzalmas csontváz (mely a halált jelképezi) emberek sokaságát tömi szájába. A röpirat párbeszédes formában fejti ki mondanivalóját. „Jó hazafi" (a félrevezetett egyszerű emberek tipikus figurája) és „hazátlan bitang" (az öntudatos proletárok képviselője) fejtik ki nézeteiket a háborúról. „Jó hazafi" az uralkodó 'körök közismert szólamait hangoztatta: „az ország érdekeit kell megvédeni" stb. Erre „hazátlan bitang" megmagyarázza: „Száz és százezer honfitársunkat a háborúba hajszolják, gyilkolni és rombolni kényszerítik, nagy részük ott vész a csatában, más részük, mint örökös nyomorék tér vissza és miért? ... Azért, hogy néhány ezer kapitalista megtízszerezze különben is nagy vagyonát és még néhány ezer ügyes vagy lelkiismeretlen ember, akinek eddig ikevés volt a vagyona, szintén feljusson a kapitalisták táborába." 1 9 E hatásos érvek nyomán „jó hazafi" is megváltoztatja álláspontját; felismeri, hogy nincs szükség háborúra. Felteszi a naiv kérdést: „Az urak miért nem tudják ezt?" Erre „hazátlan bitang" megmagyarázza: „Éppen az uraknak van hasznuk ebből. A tőkések minél több profitot akarnak szerezni tőkéjükkel; már pedig a fegyver- és lőporgyártás meg a hadihajók építése nagyon jövedelmező üzlet és így nem csoda, hogy ilyen vállalatokba szeretik fektetni a pénzüket; az ilyen kapitalisták persze semmit sem kívánnak olyan epedve, mint a háborút, amely az üzletüket fellendíti, profitjukat megsokszorozza ; na és ezek között némely országban királyok, főhercegek és főpapok is vannak, persze csak titokban ; ugyebár természetes, hogy az ilyen befolyásos urak buzgó hívei a háborúnak ...?" (A főherceg szó nyilvánvaló célzás volt Ferenc Ferdinánd trónörökösre, ki ezt a címet viselte.) A megye főispánja a röpirat egy lefoglalt példányát haladéktalanul fel is küldte a Belügyminisztériumba. 2 0 November végén azonban (az igen feszült diplomáciai helyzetben, mikor majdnem sor került a Monarchia hadüzenetére) a munkapárti kormányzat hozzáfogott a békeakciók nyílt elnyomásához. Békés megye főispánjának és rendőrfőkapitányának is megküldték azt a belügyminiszteri rendelkezést, amely szerint erélyesen kell fellépni „mindennemű ikatonaellenes propaganda avagy szervezkedés megakadályozására." 2 1 November végén — a hatósági nyomás eredményeképpen be is következett a politikai tevékenység nagyarányú visszaesése a megyében. Még ebben a nehéz helyzetben is hangot tudtak azonban adni a békési haladó erők békevágyuknak. December 1-én Nagyszalontán került sor egy függetlenségi nagygyűlésre, melyen több vármegye képviseltette magát. A Justh-Károlyi-párt békési szervezete küldöttséget menesztett erre a megmozdulásra, hol határozottan elítélték a Monarchia vezető köreinek balkáni agresszív terveit. 2 2 December elején átmenetileg váratlanul elmúlt a háborús veszély. A Balkánon két hónapra fegyverszünetet kötöttek a harcoló felek, és ez pillanatnyilag lehetetlenné tette a Monarchia katonai beavatkozását. A Békés megyei ellenzéki sajtó is megkönnyebbüléssel fogadta ezt a hírt. 2 3 A politikai életre nehezedő nyomás enyhült, rendezvényekre ismét sor kerülhetett, ezeken azonban már főképpen belpolitikai kérdésekkel foglalkoztak; a béke problémáját a pártok átmenetileg nem tartották többé aktuálisnak. A belpolitikai 'kérdések közül leginkább a választójog volt az, ami körül az ellentétek kiéleződtek. 1912. december végén a munkapárti kormány beterjesztette törvényjavaslatát a szavazati jog tárgyában; ez eléggé szűk rétege4 49