Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején

oldala szemléltetően illusztrálja tartalmát: egy borzalmas csontváz (mely a halált jelképezi) emberek sokaságát tömi szájába. A röpirat párbeszédes for­mában fejti ki mondanivalóját. „Jó hazafi" (a félrevezetett egyszerű emberek tipikus figurája) és „hazátlan bitang" (az öntudatos proletárok képviselője) fejtik ki nézeteiket a háborúról. „Jó hazafi" az uralkodó 'körök közismert szólamait hangoztatta: „az ország érdekeit kell megvédeni" stb. Erre „ha­zátlan bitang" megmagyarázza: „Száz és százezer honfitársunkat a háborúba hajszolják, gyilkolni és rombolni kényszerítik, nagy részük ott vész a csatában, más részük, mint örökös nyomorék tér vissza és miért? ... Azért, hogy né­hány ezer kapitalista megtízszerezze különben is nagy vagyonát és még né­hány ezer ügyes vagy lelkiismeretlen ember, akinek eddig ikevés volt a va­gyona, szintén feljusson a kapitalisták táborába." 1 9 E hatásos érvek nyomán „jó hazafi" is megváltoztatja álláspontját; felismeri, hogy nincs szükség há­borúra. Felteszi a naiv kérdést: „Az urak miért nem tudják ezt?" Erre „ha­zátlan bitang" megmagyarázza: „Éppen az uraknak van hasznuk ebből. A tőkések minél több profitot akarnak szerezni tőkéjükkel; már pedig a fegy­ver- és lőporgyártás meg a hadihajók építése nagyon jövedelmező üzlet és így nem csoda, hogy ilyen vállalatokba szeretik fektetni a pénzüket; az ilyen kapitalisták persze semmit sem kívánnak olyan epedve, mint a háborút, amely az üzletüket fellendíti, profitjukat megsokszorozza ; na és ezek között né­mely országban királyok, főhercegek és főpapok is vannak, persze csak ti­tokban ; ugyebár természetes, hogy az ilyen befolyásos urak buzgó hívei a háborúnak ...?" (A főherceg szó nyilvánvaló célzás volt Ferenc Ferdinánd trónörökösre, ki ezt a címet viselte.) A megye főispánja a röpirat egy lefog­lalt példányát haladéktalanul fel is küldte a Belügyminisztériumba. 2 0 November végén azonban (az igen feszült diplomáciai helyzetben, mikor majdnem sor került a Monarchia hadüzenetére) a munkapárti kormányzat hozzáfogott a békeakciók nyílt elnyomásához. Békés megye főispánjának és rendőrfőkapitányának is megküldték azt a belügyminiszteri rendelkezést, amely szerint erélyesen kell fellépni „mindennemű ikatonaellenes propaganda avagy szervezkedés megakadályozására." 2 1 November végén — a hatósági nyomás eredményeképpen be is következett a politikai tevékenység nagy­arányú visszaesése a megyében. Még ebben a nehéz helyzetben is hangot tudtak azonban adni a békési haladó erők békevágyuknak. December 1-én Nagyszalontán került sor egy függetlenségi nagygyűlésre, melyen több vár­megye képviseltette magát. A Justh-Károlyi-párt békési szervezete küldött­séget menesztett erre a megmozdulásra, hol határozottan elítélték a Mo­narchia vezető köreinek balkáni agresszív terveit. 2 2 December elején átmenetileg váratlanul elmúlt a háborús veszély. A Bal­kánon két hónapra fegyverszünetet kötöttek a harcoló felek, és ez pillanat­nyilag lehetetlenné tette a Monarchia katonai beavatkozását. A Békés me­gyei ellenzéki sajtó is megkönnyebbüléssel fogadta ezt a hírt. 2 3 A politikai életre nehezedő nyomás enyhült, rendezvényekre ismét sor kerülhetett, eze­ken azonban már főképpen belpolitikai kérdésekkel foglalkoztak; a béke problémáját a pártok átmenetileg nem tartották többé aktuálisnak. A belpolitikai 'kérdések közül leginkább a választójog volt az, ami körül az ellentétek kiéleződtek. 1912. december végén a munkapárti kormány beter­jesztette törvényjavaslatát a szavazati jog tárgyában; ez eléggé szűk rétege­4 49

Next

/
Thumbnails
Contents