Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején

galmat indítottak a háborús veszély ellen. Szervezkedésük vezetője Czabán Samu pedagógus volt, ki Orosháza környékén tanított

1

1 Békés megye demokratikus érzelmű nevelőinek hangját fejezte ki Czabán az október 27-i budapesti értelmiségi békegyűlésen. Ö is csatlakozott a radikális intelligencia képviselőinek álláspontjához: ,,A nemzetközi proletariátus erejében bízhatunk egyedül. . . Békét csak tőle várhatunk."

1

2 1912. október végén és november elején újfajta kiáltás szállt szájról szájra az országban. „Éljen a köztársaság!" — hangzott e jelszó, és egyre nagyobb tömegek csatlakoztak hozzá. A dualizmus egész időszakában nem volt olyan erős Magyarországon a republikánus mozgalom, mint 1912. őszén. Nagy György pártja komoly sikereket ért el Békés megyében is. (Ebben nemcsak Békés megye ellenzéki hagyományai játszottak szerepet, hanem az is, hogy az országos mozgalom központja a szomszédban: Hódmezővásárhelyen volt.) A köztársaságiak megyei fő szervezője: Makai Márton már október 6-án gyűlést akart rendezni Szeghalom községben. Ezt a „munkapárti" főispán azonban betiltotta.

1

3 Az ilyen adminisztratív korlátozások azonban nem akadályozhatták meg az eszme nagyarányú terjedését. 1912 novemberében az országos republikánus mozgalom egyik fellegvárának számított Békés megye. Ferenc Ferdinánd trónörökös és környezete aggodalommal figyelték a magyarországi köztársasági mozgalmat, hiszen ez a béke követelését a Habsburgok trónfosztásával kapcsolta össze. Bizalmas információik szerint is az alföldi vármegyék (amelyek között Békést névszerint is megemlítették) a republikánus szervezkedés főfés2kei.

1

4 November 17-én egész Európa munkássága „békenapot" rendezett. Ez mozgásba hozta a magyar proletariátust is. A november 17-i háborúellenes megmozdulásokból nem maradt ki Békés sem. A „békenap" érdekében komoly előkészületek történtek. A békéscsabai szociáldemokraták falragaszakon hirdették már napokkal előtte a nagy megmozdulást: „A háború veszedelme tornyosul fejünk fölött. Amely csak nyomorúságot hozhat az úgyis sokat nélkülöző munkálkodó népre ... Ezért november 17-re a Szociáldemokrata Párt nagy tiltakozó népgyűlésre hí össze benneteket, hogy tiltakozzunk Ausztria— Magyarország háborús szándékai ellen .. ."

1

5 A plakát a következő felhívással ér véget: „Békéscsaba népe! Mindenkinek életkérdése, hogy a háború kitörése ellen állást foglaljunk és az ellen tiltakozzunk!"

1

6 November 17-én le is zajlott Békéscsabán a szociáldemokraták nyilvános gyűlése. Mintegy négyszáz főnyi tömeg jelent meg a megmozduláson. Az országos földmunkás-szövetség kiküldötte: Nyisztor György volt a szónok. Beszédében éles hangon támadta a militarista körök háborús politikáját.

1

7 Külön érdekessége volt a gyűlésnek, hogy ezen megjelentek a köztársaságiak helyi vezetői is. Nagy György, az országos mozgalom vezetője pedig levelet intézett a békéscsabai gyűléshez, melyet ott fel is olvastak. Nagy György levelében kifejtette: a béke és a köztársaság követelése elválaszthatatlan egymástól.

1

8 A békéscsabai „békenapi" megmozdulás jelentőségét növeli az a körülmény, hogy országos viszonylatban november 17-én kevés helyen vettek részt a munkások aznapi antimilitarista gyűlésein más demtíkratikus erők képviselői. A békési hatóságok novemberben erősen felfigyeltek egy — akkoriban a megyében erősen terjesztett — szociáldemokrata röpiratra. Ennek már a cím48